Ané Agomlok Poyirnam, Ainam- Aimang Odokké Mo:rumlok Anuné Poyirnané Ilod

 Ané Agomlok Poyirnam, Ainam- Aimang Odokké Mo:rumlok Anuné Poyirnané Ilod

 

                                                            Horish Dole:

Jonai

     Ané agomki poyir-luyirsunamdé ame:né ko:-ko:néng léga:pé aiya:pagné bédangé. Édé agomdém mo:písok tadgénam kinné-pa:nékídí:dé:sin lékko:pé arro émna todag. Ané agomki poyir-luyirsuyémílo agom appí:dém tatkinna buluk kin-godé o:rí:ru:pé béjéla gílaya:dag. Édé buluk aí dírbí-dírlablokké ila angu opínlok arang do:yingém ate:yémílo aipakpé kinbínna kinmodak odokké lédupé édé kin-godokki angu agomémsin kinnangkunané bédangé lendakku. 

     Misingémpinné ajjou ajjouné agom opínlok tani:kídí:ngé aíké ommangém Inglish pé manggom Mipag agomki poyirmílo ommangé aiya:do émna mé:namko kadung. Édé mé:namdokkiy ao-ommang porimonam aminnok béjéko kanam-kamang murkongém pitpagnammém ila dung. Émpige:la édé mé:loddé kabodu:n kaboma:n édémsin sé:kosin méngkíla ka:namém anpa:ma. Odokké odok légangé méngka:la ka:pé émna méngkísinma. Ko:kangém poyirnapé ané agomdémya:m aiya:né kama émna kindodokké “UNESCO” ésin 1953 dítagdo:bo pobug pogolo ané agomki poyirnammém imílo aiya:yé émna mo:písok takam mo:rumém lunomboka. 

     Ake tanié aíké agomí:dém mé:losula aíké agomki poyirmílo ommangé poriyé aima:yé émna asin ara:bokki o:rí:ru:pé mé:la du:nammémsin ka:pa:dag. Édé mé:loddé airu:pé aima:né mé:murko. Lukanmílo Bharotsok ‘Missile Man of India” émna amin bila tadgénam ménggésunam A. P. J. Abdul Kalambí pe:le íying (x) do:pé ané agomlok poriém ika. Bí pe:le Íying dokképag Inglish agomém poyirsukaku. Édémpila Kalambí ko:kangém ané agomki poyirnamdém lunomdagai. Bí édé bík agomdok talé:lo lutémla Inglish pé sémpé lutungai -

     “Creativity is the key to success in the future and primary education is where teachers can bring creativity in chlildren at that level.” 

     Ané agomki poyiryém kéíkké ainamkídí:bém pa:dag: 

     1. Do:síg-sígla pa:la lukankampé ané agomki poyiryém ko:kangé pogolo kin-ya:la:dag odokké pokurla gínédé béjéya:yé. Édé agomdém UNESCO ésin lukantag.  

     2. Anném ko:kang akolok poyirpoya:né midumé émna ludag. Pogolo ané agomlok poyiryémílo ukumlo:sin anédé édé ané agomlok adnam potindém ommangém poyir-luyirla:dakku. Édémpé anédé poyir-luyirmílo ko:kangé poriém ménggabla:namdé béjéyé. 

     3. Ané agomlok poyirmílo ko:-ko:né:dé poyir abudok agom appí:dém tatkinna ménggabla:ya:yé. 

    4. Ané agomki poyirmílo opíndok taniésin ainamko kayé. Kapila émyémílo Ané agomki poyirkapé gídodo poyir abudém édé opíndok tani:rungém migomé béjéya:pé ager bipa:yé. Migom ager pa:mílo édé agomdém appíngé poyirsulí:yé odokké odopag agomdé aré kaya:yé.  

     5. “UNESCO” lukankampé mo:písokké 14 nané longé longélo agom ako sidag. Ané agomki poyirnammém imílo édé agomdé mo:písokké édílosin simayé.

     6. Ané agomdé turmílo édé opíndok dírbí-dírlabésin turra du:yé. Agoméla dírbí-dírlabé turmílo opíndé:sin turra du:yé.  

     7. 2008 do“UNESCO” é do:síg sígla síglenla lukankampé akoné agomdé(First language) pobug pogolo poyirsunapé aiya:pagné agomé. Ané agomki poyirmílo ko:ka:lok pin-yo burya:do.  

     8. Ané agomki poyirsuyém gompirkídí:dém ko:kangé nérkíkpé luyirsula:nam bédangé lendag. Béjéya:pé poyirnam légangé la:lennam gomnukídí:dé opíndok agomdém rémbodag. 

     9. Édíloidaggom aíké agomki akoném luposuyémílo asin, pin-yo odokké agomdé lékomunsudag. Édémpé iyémílo lubosunam agomdém lomdanna ménggabgela:sin mé:pa:tíla du:dag.

     10. Pongundodo kin-ya:pagnam agomdokki pobegmílo ko:-ko:né:dé kinpénam takamdém kin-yala:yé. Édémpé kinabla gíné ko:-ko:né:dé a:péné adílo aíém mé:tinsunam asindé (Self confidence) gérobyé odokké édémpiné asindé lédu-lamkupé aila gínané lambé lenmoyé. 

     11. Mé:lensunané asindém poyir abué ané agomki ko:kangém poyirmílopag langa:líglaya:dag odokké oko ko:ka:dé mé:lensunané asindé kayéji édé ko:ka:dé aila gínané lambé kaya:dag.

     12. Ané agomki poyirsuné ko:ka:dé luyi:munsudaggom lédu-lamkupégom aí opíném asin okutsunamdé béjéya:yé. Édémpiné ko:ka:dé lédupé béttélangkula mo:píso okoloi du:dagkugom aí agom-dírbíém mikpanla:ma:yé.      

     Émpidaggom appíng do:yi:lokkéi ainékolang aimangko kado. Ané agomki poyirnamsé:gom odok anguma. Okolaimangom okolai ané agomki poyirnamdé:sin aimangé kama émna lula:ma. Émpila ané agomki poyirge:la pogolo édé poyirnamdém du:motíla:yé émna lubégdanna lula:ma. Ohomiya: agomémpinné agomésin pogolo poyirnapé du:tídung émna lula:ma. 

     ‘SSAM – 2015’ agosto po:lodok appíng mo:dumlo:pé mélígnam lukandok lukankampé Ohom mi:mosé 40,000 kopé pobug pogo dung. Odok 10,000 kopé pogo ako poyir abuki poyirnam agerém ila dung. Tadmílo arro émna méngkanma:né do:yingé 153 kopé pogolo akosin írso kama:la Ohom migomé édé pogo kídí:dém yapgo síkabnam agerém idopé lukaném lula síkabnam agerém ito:bo. 5 lo:pé írso kané pogo 141 kopé dung odokké 10 démyam kéígya:né írso kané pogo 760 ko. Silo: aso: aso:pé 20 kopé kéígpé írso kané poggom sin yapgo síkkabnané adíé a:dung. 

     

Su:pag taléngké atkannam do:yingkídí:tém ka:yem taunam ako lendag – Ohomiya: agomémpiné kínggí ta:ríné agom akoné silo:ké adí:so yognam bélamém lamdu:mílo Mising agompé pogolo poyirge:la yampo ro:pé turyarra du:mola:yelang? Édé taunamdé opín akolok léga:pé aipagné taunamko. Édé taunamdémsin gíbanna ainé lambélo:pé gíla:né opindé:pag mo:píso silo-mélo turra:dung. Ngolu méngappa:yé mo:píso aí kangkin turmonam légangé. Migom kéíglok du:né pogokídí:dok poyirnékídí:ngé aipé ménggabla poyirma:nam agerém ipa:yé. Inglish agomki poyirmílopag ommangé aiya:do émna mé:namdém mége:la aíké agomki poyirge:la ommangém pin-yo burmonam do:yi:dém mé:pa:ya:yé.

     Ko:kang légangé ané agomdé pobug pogolo aiya:pagdaggom béjé agomki (Multilingual) lédupé porila:mílo tani: akolokké kin-godé béjéya:dag. Émpila aíké ané agomdém kinapsuge:la lédupé éddíko angu agomém poyir-luyirsula:yéji odogíngkíddíko aidag. Édémpila UNESCO ésin ame:lo ané agomki podaggom lédupé angu angu agomki ponamém lukandag. 

     Mising agomsém pogolo poyirmílo yokpé émna iné agomsé turyarnané bédangé lenye. Kapila émyem aíké agomdém ukumno lula, pogolo pola-lula agomsé pu:po jarponané bédangé len-yé. Édémpé posa:suné ko:kídí:ngé su:pakké tani:é Mising agom poyidma:la polí:ma émnam ngasoddé kama:yé. Posa:né írsodém ané – abu:dé poyirdung émkolo aíké abígdém kangkinsupopa:yé. Édémpé imílo ko:kadok lédulo ané abbogom aíké agompé porobyéku, lurobyéku. Mo:písok kinpénam do:yingkídí:ngém aíké agompé popa:mílo ko:kídíngé lomdanna ménggabla:yé. Kinné – pa:né lensedla adnélang ponné béjéyé. Okumlo pojo:suné ko:kídí:ngé o:kai agomko poge:la mé:pílamanggom édém tadge:la ané – abu kídí:ngé luyirla:nané bédangé len-ye. Silo:ké adíso aíké agomsém amiké agom ankímunsunapé nappalok lulango pagma. Édém inapé nappalok lugela:sin adnam kolang ponamko ipa:yé. Silo: Mising agomké adnélang ponné pí:ramnam ngasodlo dung. Pogolo Misi:pé poyirmílo édé ngasoddé:sin aso aso:pé yogye. Émyém pogolo Mising agompé poyirnamsé agomsém turmonam aipagné tarungko. Édém sé:kosin lugo luro:ko luma:pé kapé imílopag édém turyarmolayén édémpag lusí: lumo:ko lumílo aiyayé. Édém turmonam agerdém kébango:ngém tolígma:pé Mising tani: takamé asin díglígdanna agerém ipa:ye. 

     Jurhadlok Atila do:lu:lok du:né Bidyadhor Shorma Memoriel Hai pogodo 25 kopé írso dungkodo 13 kopé poyirné ané – abbo dung, émpoige:la mettrig ankang akolo akkongko írso ankang ainam kísapé ngoluk agomlok poyirnam pogolo édémpé ima:dopé MAK lokké ila takam opín kébangé aipé édém ka:dappa:yé. Borro, Nepaliyé, Garro édílailokkébo buluk dungko kídí:do pogolo buluk agomki poyirnam agerém gerra dung odokké bulu aipé iled gíleddung. Bulu kapiné tarungki iled – gíledla:du:ji édémsin aiyo:pé ka:yimunsuge:la aíésin aipagné tarungko ru:lensumí:lo aíké agomki poyirnam ager taru:dé turyaryépé émna lula:dag.

     Mo:rumlok anupé poyirnané ilod:

Bharot migomé mo:rumsok ko:kangém lekekémyam aiya:moge:la siloké ngasotsém dagríksula:dopé émna mé:la lekeké poyirloddém moyinsuten-ge:kula anupé poyirlotko 2020 dítagdok 29 Julaido la:lententungku. Édé poyirloddé 1986 dok mo:rumlok poyirloddok du:pékodo du:yé. Édé poyirloddém la:lendopé migomé po:pckc “Kebinet Nébíng T. S. R Subrmoniyammé ila kébangko ba:lenbige:la 2015 dítagdo anunc poyirlotko la:lendopé lulíkka. Buluk kéba:dé 2017 dítagdo buluk la:lennam poyirloddém migomém biyangkaku. Édé biyangkunam poyirloddém ainam-aimangém ka:yinsudopé “ISRO” lok po:péké ru:tum Krishno Swami Kosturironggonké kéíglo kébangko bal:lenbika. Édé kéba:dé:sin buluk ka:yinsupénammém ka:yinsugekula 2019 do migomém édém biyangkaku. Migomé édém tublenna la:lenka odokké odo 484 tamténgko kadungai. Édémpé tublenna la:len-ge:la okolai imur-gímuré du:pagéké émna lékoda mo:rumsok kinné-pa:né 2,00000 kopé taniém ka:yin ka:doro:sumoge:la migomésin ka:mi-kangkoge:la édé poyirloddém 2020 dítagdo la:lenka. Édé poyirloddok dungkampé migomé takam “GDP” lok 4 dokké 6 lí:lépkopé murkongém pidlígyé émna lukanka. Édém mo:rum lédulo mimongkídí:ngésin ipa:yé émna lukantag.

Édé anuné poyirloddoki ané agomém odokké mimong agomki poyirdopé iyé. Írsoém aíké ané agomki poyirpa:yé odokké lédupé Songoskriddémlang angu mo:rumlok agomémsin poyirdopé iyé émna atkantung. Odo sémpégom atkantung – “Oko írsodémgom agom akoru:lok poyirsupa:ru:yé émna ima:yé.” Po:pékémpé potin béjénamdémsin kakuma:yé.

     Po:péké poyirlod 10+2 dém la:page:la 5+3+3+4 model pé iyéku. 

     Aipakpé déngompédaggom Bharot mo:rum migomé mo:rumsok sí:sa:né ko:-ko:néngkídí:ngém ainé poyirlotki poyirge:la pin-yo burmonam agerém ipé émna sé anu poyirlotsém la:lentung. Sé anu poyirlotsokki mo:rumsok siya:né agomkídí:ngé turyarnané bédangko pa:yé émna mé:nané bédangé kadung. 

     Mising Agom Kébangém 1972 dítagdo ba:lenka. Édé longédokké ila silopé kébangé ané agom turmonam légangé du:ra:suma:pé agerém itíla dung. Édé arangí:do ané agomsém pobug pogolo poyirdopé iteika émna migomémsin mopénam do:riyém motíla dung.

Édé alamdok sígbomna MAK – éla Misingké bangkí bangkí kébang do:ri monam béjébadla Ohom mimo:sok 2016 do anu migomé pobug pogolo Misi:pé poyirnam tarungém toríksuto. A:péné 2017 dítagdokké Mising du:tér appí:lo kípumsula 200 kopé pogolo Misi:pé poyirnam agerém irobye émna Mising Agom Kébangé takam Mising kébangém jonsuge:la ru:ségém sékka. Émpige:la édé do:yi:dé silopé do:yi:péi du:pakkang. Émdaggom su:pakké mo:rumlok anuné poyirlotsé Mising lokkébo ila mo:rumsok takam agom léga:pé ainé lutatko bidung. Mo:rumsok ame:-bétté kinma:pé appíngé aíké ané agomki poyirsumílo ané agomé turyaryé émna mé:sula:dag odokké ané agomki poyirsula sí:sa:né ko:-ko:néngé po:pékémypéyam pin-yo burya:nané bédangé len-yé émna mé:la:dung. Émpige:la édé ara:do Mising opínké mé:dírpénam do:ying akosin anupé lenrobdu:némpé andag. Aí tani:í:ngé ané agomlok poyirmílo ko:kangé aima:pé iyé émna lugo-lurola innékésin lenma:pé ima. Édé tani: kídí:dokké mé:lotko kadung (Mindset) Inglish manggom Ohomiya:lok ommangém poyirmílopag ommangé aiyé émnamko. Édé agomdé aroya:m 

‘A. P. J. Abdul Kalam’ bí ané agom lok poyirsuge:la édílosin “Missile Man of India” amin pa:dopé porila:ma:yai. “UNESCO” émpiné mo:písok béttéya:né kébangkoné 1953 dítagdo:bo édílosin ané agomki poyirnamdé aidag émna lunomém luma:ya:i. Su:pakké mo:rumlok anuné poyirlotsém mo:rumsok pin-yo burya:né tani:kídí:ngé do:síg-sígla la:lentung. Édé buluk la:lennamdém no-ngokkémpinédé aima émna lula:nané kinnamé kama. Siloké adíso angu opín kísapé Misingkésin pobug pogolo poyirla:dopé gomnué, potiné édé appí:dém Agom Kébangé la:lenna métu:bo. Su:pag opínsok takam kébangé lékoge:la aíké agom-dírbí turmonam légangé lérékpé len-ge:la migomém a:péné dítaglokké pobug pogolo ané agomki poyirnammém ipé lagidag émna luppo:nammébo. Agom ako kadung sémpé – Adílok agerdém adílo germa:mílo édé ainé agerdém adíéi aima:pé imodo. Édémpiné pa:supénamém Mising opíné aiyo:pé po:pébo pa:la lé:tungéibo. Édémpila leke-to:dílokkébo do:ri mola:sin pa:la:ma:namdém migomé bipé émdoso édém toríksugornamdé opín légangé aiya:pagné do:yingé.