Miksi jili Potindém Adjubné Dr. Jatin Mipun

 Miksi jili Potindém Adjubné
Dr. Jatin Mipun

Juwel Pe:gu

juwelpegu@gmail.com

    1. Onam:- Miksi-jili potindém adjubla Osomsok agom-gomlab, dírbí lottalo obod gíné amidé Dr. Jatin Mipun bíai. Bím otagai 1st August, 1952 do Jorhat No-kosari rékamlok Gondiya Mising do:lu:lo. Abu-anédok aminém po:sum Hebiram Mipun éla: Podmini Mipun émtagai. Ané-abudok onam pi:nyi bíro-bírma:dok po:sum Mipunbí angngo nané ao ai. 

    2. Porinam: - Gondiya Mising do:lung LP iskullokké LP ém pongabge:la ME émla high iskulém do:lung kéra:lo du:né Hemlai High iskullokké 1969 do pongapto. Sibsagar kolejlokké 1973 do BA pongabge:la Dibrugarh Unibersity lokké Sociology lok MA ém pojubla pongapto. Lédupé 1983 do ‘Mising Samaj Aru Sanskritit Adhunikotar Prabhab’ (The Mising of Assam Development of a new life Style) dé subject dok research ila Ph. D. yabminém pa:to. 

    3. Migur Ager:- Po:sum Mipunbí gergodanna 1975-76 do lecturer pé Dhemaji Kolejlo gerangka. 1977 do Sociology Dept. lok poyirné Professor pé Dibrugarh University lo agerém gerka. 1979 do Karbi Anglong lok Diphulo Research Officer pé Migur agerém pa:to. 1980 do ACS exam ém pa:sla Dhuburi lo EAC pé Assam Administrative Service (ager) lo a:to. 1983 do UPSC lok IPS examém pa:sla North-East India lo:pé lutinsukannam lambéko léngkanto. Dépila, gerra du:nam EAC agerém mépagge:la Mising lok lenpongarné IPS officer pé ila Indian Police Administrative Service lo Assam-Meghalaya kedarpé ila a:to. IPS agerém gera:danna Asstt. SP pé Jorhat lo gerka. Odokké SDPO Golaghat, Addl. SP Kokrajar, Asstt. Comnd. 2nd Assam Battalion, Addl. SP Sibsagar, Comnd. 3rd Assam Police Task Force, SP Goalpara (1993), dé bangkí bangkí post kídí:do agerém gerka. Dok lédupé 1997 do Director of State Fire Service Organization lo gerka. 2002 do IGP pé promotion la gerra du:nam postí:dém geryarmoto. 

    4. Midang:- Assam administrative service lok ager gerné, Mising mimélok ACS pa:spo:yangarné Obonorilok Nilima Sayengiya:ké lédulo May, 1982 do midangém da:to. Su okum érang éla: Noyon, Oyona, Monam émnam ao aumko kadung.  

    5. Gomlab Ager:- Mo:do ayirlo okum lottado oying-oge lela ige:la potin porila adman lunam mé:boné, mé:jubna amidé turdag adí kídíngaudo abarungko aré kané potiném adlento. Bangkí bangkípé adnamém a:péné longélok sí:sa:péné oté-ome buluk léga:pé adbige:l sikang. Dok buluk lukanpénam kídí:dé – 

    5.1 Novels and Novelettes:- Miksi Jili (1993), Roton Rabha (1996), Mipag Ajon (2001), Pormanondo Médok (2003), Sibsagor Kolej (2005-06), Atai (2005), Do:nyipo:lor Deshat, Among Murkong (akedé potinpé, akedé lusarlo lenka)

    5.2 Short Stories:- Kangkanor Prithibit (1998), Mipag Magbo (2001), Tani Agom (2001), Joyshreer Kothare (2002), Barta Pokhilir Eta Dahakar Nirbachita Golpo (2007 compiled & edited.) 

    5.3 Editing of Articles:- Asom Darshan (1992), Kati Bihur Ruprekha (2003), Lojjar Deshat Laj pai Ahilu (2005).

    5.4 Poetry – Dupor Nishar Bahin (1992).

    5.5 Play & One Act Play:- Saaku (1968), Abhisapta Rajdhani, Tur Jibon Toye Ota, Kargil Jatri, Miksi Jili (TV Serial), Joyshreer Kathare (VCD Picture) 

    6. Research Book:- The Mising of Assam, Development of a new lifestyle (1993, New Delhi), 

Po:sum Mipunké adnam kídí:dok aré kaya:pagnédé Mising réngamsok takam moimangém latkanna adnam novel Miksi Jili:dé. Dé abayangé pokínam potindém kétinsula Dr. Bhupendra Kamanbí TV serial ilenna Guwahati TV centre lo léngkankabo. Dokkésin mo:mang tapedné police service lo dungge:la:sin bangkí bangkí lutad lusarlok adnam kídí:dé ménggappénamé kadung. Dainik Asom, Asom Bani, Amar Pratinidhi dok lenné mé:tom kídí:dé, Saptahik Nilachol, Nagorik, Dainik Agrodoot, Tinidiniya Agrodoot, Bratha Pokili do bulu len-yonna du:né lamku-kérangém síkkanna o:rí:pé adnam gomsarkídí:dém lukan-ge:la:sin Osomsok abayang lutad lusarlo aí amin, angu amin lo lenné do:déng kídí:dém lukanté:ladung. Bík amíg-amíkpé anka:la adnam research potin dé:sin ngoluk réngamsém kinní:néképé kabo:ru:né potinko émna lula:dag.

Po:sum Mipunké gomlab alabé kapé lablenkan bík aí agompé – “1968 dokké bo luyém do:lung iskullo klas-IV do porila du:do dokkébo asomiya agomém aiyo:pé lukinma:dodokkébo Asomiya agompé ngok adnam Ongkiya natogé Jonosikhya Guwahatilokké lenné lusardo ledgotka.”

    7. Réngam Ager:- Angu angu ope amiyé molusula dungko Osomsok típumsunam mima:pé unna du:né po:sum Mipunbí agom gomlab, dírbí-dírlab kéba:lo:sin kangkanpé agerém gerdagai. Bí Satadal émnam NGO dok kébang abu dokké lubomna bangkí bangkí kéba:lo mé:tinsunam yamminém gébomna dungai. Guwahatilok Bihu, Puja atí atí gí:dí-sí:pí lo:sin yamminém togésula agerém gerpídbodungai. Agom Kébang, Ali-A:ye-Lígang do:bulusin gídum-ka:dumsudungai. Dokkésin Guwahatilokké lenné Agom dírbí bírsa:moné po:lolo lenné lusar Barta Pokhili dok ru:tum nébí:pé du:bomla lusok agomki adnam po:lolo lenné lusar Girijoni éla: Biswar Sandanat émnam lusardok luyirnépé du:pí:to. Dok lédulo Mising éla: angu angu agomlok lenné lusar potinlok luyirnépé, la:lenbinépé du:békto. Lukanpénamko po:sum Mipunbí socio-cultural development léga:pé inam lupo-lujar (Seminar) taru:lo aíké Indiasok bangkí bangkí rajyom mége:la:sin Thailand, UK, Bangladesh dé mo:rum kídí:do:sin gíla aíké adjong-adlagl:a adnam kídarém pokanka.

    8. Aman (Prize):- Aíké agerém aíé gersunammém mé:né, amiké mo:taglok amiyém nok mo:tagdo gernamkídí:dém aíé gersudopé luné po:sum Mipunbí turra du:dagdo aumko amaném la: bangkí bangkí kéba:lok toyummnammémsin pa:to. Bík lukanla:nam amankídí:dé – Miksi Jili dok léga:pé Asom Sahitya Sabhalok Ambhika Giri Raichoudhary Aman (1996), Govt. of India Ministry of Home Affairs lok Gold Medal, Asomsok agom-dírbí léga:lok gernam léga:pé Soyod Abdul Malik Agrodoot Aman (2003) odokké International Friendship Society, New Delhi lok Bharatjyoti Aman dé:bulu.

    9. Sinam:- Mising réngaméla: Osomsok agom-dírbí léga:pé mé:né kídarém mé:dír moge:la IGP, Director State Fire Service Assam lo gerra du:dolo 13th January, 2007 do sikang. Goalo né:ng-ommangém kanggobola du:dom Heart Attack la lídémpé sikang 54 dítaglo.

    10. Aré ankang:- Osomsok tribal réngamlo lenpongarné IPS officer po:sum Dr. Jatin Mipunmé kinma:né amiyé kamangéi émna lula:dag. Aíké gerpénammém ménggabla gerné senior police officerpé ige:la:sin mé:tom, do:déng, gomsar, gomséng, do:sog atí atí adnépé, actor pé, agom lujo:népé odokké Asomsok agom dírbílok koksetsunam moima:pé du:yaryé. Bík adnam aré kané mé:tom, do:déng, gomsar kídí:dé Osomsok agom-dírbí arígdo o:rí:pé pargapkang. Dokkésin réngamsok bangkí bangkí bélamém léngkanna adnam do:sok kídsí:dé:sin Osomsok gomlab kumsu:dém rémsí:moto. Miksi Jili gomséng adlennokké ibomna Osomso agom-dírbí jarsa:monamlokkké gerbomna aíké mo:rumém mége:la:sin angu angu mo:rumlo:pé lupo-lujar kéba:lo:pé gígo-lugo:la atí atí aré kané amaném pa:to.

Dibrugarh university lokké Sociology lok MA, Ph. D yamminém pa:jubné po:sum Mipunkémpé ajjubné adnamki Mising-Mipag, adji-bottané ope: réngamlo kokson-kogyonné lambéko léngkan la:né Police officer akosin silo lo:pé lenma:da émna lula:dag. Bérbo bokamínsula, luker ka:mínsula, opíné opíném mé:tid ka:mínsuko siloké Osomsok gebné adíso bíkkémpiné amiko sidíma:dapé sinamdé abarungko lérékpé korpénammém kortummoto émna mé:do.

Dok lédulo Jag émnam filmdo acting ige:la:sin, Guwahati DD lokké lenné serial Miksi Jili dém lukanna annyi aum serial lo acting ijubnammém léngkanna gíkang. Joyshreer Kathare dé bík turra du:dodok itérnam VCD yai. Senior Police officer pé ila du:dodo abako aíké ko-kangém Govt. service lo a:nané lambém léngkanto. Lupé luyém appíng agerém ménggabdanna alam kadopé gerkinné po:sum Mipunbí aíké opíném mége:la:sin Osomsok agom-gomlab, dírbí-dírlab arígdém abarungko paríngém rí:jarmoto.