Agomém Poyírla:dopé Pa:boné KÉBANG ABU DIRAM KUMBANG

 Agomém Poyírla:dopé Pa:boné
KÉBANG ABU DIRAM KUMBANG

Juwel Pe:gu 

1. Onam:- Mising Agom Kébangém 18th April 1972 do Disangmukhlo ba:lendodokébo Nébíng ajonpé du:la 30th Oct. 1985 do Mising Agomém po:bug pogolo poyírla:dopé Asom miguré tolígdodo:sin Kébang abupé du:né po:sum Diram Kumbangmé otagai ité po:lo 1931 do lekek NEFA administration ara:lo du:né Murkongselek (Jonai) mo:léglok Brahmaputra pongkok bograng Koplong do:lu:lo. Abu-anédok aminém po:sum Umbor éla: Nabba Kumbang émtagai. Bikké abí:ya:né bíro aumkai dokké abí:ya:nékola: ame:ya:né bírméko kadungai. 

2. Porinam éla: Migur Ager:- Aíké Do:lung aninno anupé molennam Koplong-Dorkang L.P. School lo 29th May 1939 do pogodné ope:pé ila po:sum Kumbangbí konang dítaglo ponamém iropka. Venture pé molenam School dém mosí:nané légangé porin ko:kídaré a:né kekon Kerua do:lu:pé pí:la bihu so:man morésudungai. Édé bihu unsori ope:dok ru:tumai po:sum Kumbangbí, édémpila bí ame:lokkébo ponam lédulo dumdum-maksong-ni:tomémsin mokaisudungai. Émpige:la Murkongselek mo:léglo 2nd World war allied force ésaré kínggí:pé sarpadla (Murkongseleklokké Tinsukialok Dinjan éla: Sabua Military air field lo:pé 12-13 KM ko mo:té:dagai)mé:nga:la po:rikolo botténé ngasodém pa:dogom 1945 do LP ém pongapto. 24 ko do:lu:ngém du:lu:bné lekek Murkongselek mo:léglo ME School kama:la po:yarnané ngasotko lensetkang. Émdogom ané-abudé lusí: mosí:la do:lu:lokké gída:pé du:né Murkongselek factory ME School lo aminém adlígbito. Édé School dé British adílok NEFA administration ké Murkongseleklo du:né Assam saw mill lo ager gerné employee kídí:dok omango:ngém po:rainé private school kai. Dé adído ‘Swardeshi andulon’ é lenna kinsuné kídaré dé ME school do ommangém po:rainammém iropto. Émpige:la do:lu:ng ko:ka:ng léga:pé Hostel kama:la du:la po:rinané ngasodé kadungai. Do po:sum Kumbangbí bihu maksong ope:ko ilenla morésula Hostel mo:lennamém mé:lento, bík mé:ngkampé ajon kídarésin aséngo:pé todumsuto. Bihu maksong ope:dé 1947 do lekek Tinsukia-Domdoma aninlok adi-aying bepar moko émna tadgénam Rongdoi do:lu:lokké 37 KM ríkko:pé du:né lekek Laimekuri Ramdhon –Dikhari:lo:pé 10 longkíko unsori mo:résula Rs. 300 ko pa:tagai. Pa:nam murko:dém mill authority ém Hostel mo:bidopé mill manager dok alaglo bigapto. Dé Hostel dém mopínna 30 ko porin ko:ka:ngé du:la:dopé ibito. Édé anup molennam Hostel dé po:sum Kumbang buluk opeo:dok ngasodém ngasar sumomangai, Bharat Swadinota pa:dak lédulo NEFA lok tribal ko:ka:lok porilí:nané lambékosin léngkanto. Aíé igébola la:lenam Hostel lo du:la porila po:sum Kumbangbí 1949 do ME ém first pé pass la scholarship ém pa:to. 

         Odo adído Murkongselekdé NEFA lok Pasighat Sub-Division lo dungai. Sub-Division aralo High school é kama:la 48 KM ko mo:té:pé du:né a:né kekon Dibrugarh lok Govt. Boy’s High School lo class VII do aminém adlíkka. Émpige:la po:lo píngo-píkéngko podak lédupé 15th August 1950 dok bottaru:né taromotondé mé:pí:la:ma:nam ngasodém a:moto. A:né kekon kesak gínané lambé kakuma:la po:lo píkéngkopé okumlok dogo-tínggo, murkong atí langkunané ngasodé a:la porinammé ajukangkang. Ngasod abungém bígo: banggo:la idogom 1954 do Metric ém pass to. Metric ém pass ge:la NEFA lokkém transferred nam Murkongselek area lo poko kamala gígo:l du:né 17 ko students ém tíkumsula venture pé 1953 do:bo molenarpo:nam Ujoni Miri ME school (su:pak Jonai Hr S school) dok dunggabné ru:tum po:sum Takab Ch Medokbí I A porikapé gíro:la réngam lulígém topaksula:ma:l po:sum Kumbangbí ru:tumpé du:nggapka. A:né ru:yi Murkongselek amo:lo molennam ME school dém pu:moé pa:la 8 KM ara:pé du:né su:pakké Bahir Jonai amo:pé gi:bomlangkula dunggabdag lédupé 37 KM mo:tag ara:lo Post Office ka:ma:la 1955 do anupé molennam Post Office do po:sum Kumbangbí Post Master pésin dungka. 

            I A pola gíkuné ME school dém dunggapo:ya:né T C Medokmé su:pakké Mohmora amo:lop gingkunam school dém dunggab dokupé tolígge:kula po:sum Kumbangbí 1956 do Dibrugarh lok Honumanbox Surojmal Kanoi college lo I Sc lo aminém adlíkto. Ame:lokkébo réngam ager geryidné kísapé I Sc ém porila réngam ager gerkol adí ngasod angkang. Édémpila I Sc ém pass ge:la Science stream ém mépakto. Réngam ager geryartílí:la ukum érang, abí:né, ajon arum atílok lusí: lumokampé B A do aminém adlíkto. Pongkok pongkoklo porainépé odoké réngam ager atí atíém ige:la:sin kene:pé porila 1964 do H S Kanoi college lokké B A ém kangkano:pé pass to. Lédupé 1972 do Jorhat lokké BT émsin pass kaku. 

            1964 do college ém pongabge:la anupé molennam Jonai venture High school (su:pak Jonai Hr S school) lo porinan angun bédangko síglennam légangé porainépé a:to. Méngkamípé Science teacher péla: Asstt. Head Master pé Assam Govt. selection board é select to. Su:pakké amo:lo du:né Jonai Hr S school dok administration ém Head Master po:sum T C Medokbí kanggabdungai odokké finance léga:pé Asstt. Head Master po:sum kumbangké gergurki do:lu do:lu:lo bihu maksong morésugo:dungai. Kumbang sir ké gergurki school ko:ka:ngém gíbola morésula pa:nam murkongki dítaglo ako akopé school dok laginam Type machine, lithu machine, wall clock, map, glob démbulum mokumsudungai. 1979 do Jonai venture High school dé Jonai Hr S school pé upgrade la ménggésunam Kumbangbí Vice Princil pé pa:to. Dé adído bí ‘Top teacher orientation programme training’ émsin Dibrugarh lo pass ka. Édémpila teachers profession lo airupé laginam teaching knowledge éla child psychology é Kumbang sir ké bojéko kadagai. Ko:ka:lok méngkampé appíng subject ém poraijo:nam léga:pé bík poraidoém ko:ka:ngé ménggabla taddungai. Kangkanné abíkki atkaila, lusog lula tatpopé poraijo:né Kumbang sir bí 1993 do Jonai Hr S school lokké founder Vice Principal pé dungge:la retired ka. Ménggappénamko Dibrugarh Radio lok ‘Puroni nam notun sinaki’ hitanlo 1992 do ‘Jonai Ancholor Siksar Bikash’ émnam aré kané kinpénam agomdém Kumbangbí luka. 

3. Midang : - Laika do:lu:lok po:sum Kulamoni:la: Ukuri Lagachu:ké omé Usharani (Laori) Lagachu:ké lédulo ginmur po:lo 1963 do midanggém da:to. Omé-ao aumko--- Dr. Jhorna, Justna, Amorjyoti. Su po:sum Kumbangké érang, England lo:la: Digboilo du:né omé-magbo annyikola: ao-yaméngko kadung. 

4. Réngam Ager :-LP éla: ME lo pola du:dodém bihu so:manlo ru:tumpé dunggébonépé iropla bojéko réngam ager gerto. 1940 do class V lo du:dodo:bo ‘Miri Chatra Sanmilon’dok Murkongsele-NEFA area lo reporter pé rénagm kéba:lo dunggotka. Assam Govt. lok botténé Forest Officer péla: Bhutan Govt. lok Forest adviser pé du:la retired né po:sum Sarbeswar Doley la: ménggésunam Kumbangké gergurki bangkí bangkí ngasodém gombomna 1946 do Murkognseleklok Ro:dong Tari do:lu:lo Miri Chatra Sanmilon dok Ba:sar Kébangém bangka. 1952 dokké 1962 do:pé léppi-lépngokopé réngam ager gerjubné Kumbangbí Dibrugar Dist. Miri Student’s Union dok nébí:pé dungka. Dibrugarh Miri Student’s Union ké 1952-54 ara:lo lenné odokké Misi:loksin lenpongarya:né po:lo pínyilo lenné lusar potin ‘Silo-Mélo’dok la:lennépéla: nébí:pésin bí dungka. 1957 dokké 1962 do:pé Dibrugarh Dist. Tribal Student’s Union dok reporter pésin dungka. All Assam Tribal Sangha lédulo gímínla 1962 do Commission for Scheduled areas and Scheduled tribes commission lok commissioner U N Dhebar mésin ríksuka--- Bharatsok runggo potindém moinsula school kídí:lo medium of instruction imonam léga:lok. Chinese war adí 1962 do village defence party lok secretary pésin bí dungka. 

           Sí:sa:la mé:jí:sudak adílokké ménggésunam Kumbangbí Agom-Dírbí-Yelam léga:pé bojéko aré kané agerém gerra gíkang. Ajjoédokkébo dumdum-maksong- ni:tom mojoné Kumbangbí Murkongselek Mising Kristi kébangém dunggurla 1972 dok Republic Day lo Jonailok Mising Kristi opeém Delhi pé gígodbola Gumrag éla: Mibu so:namém léngkanboka. Lédupésin Asom éla: Bharatlok bangkí bangkí mo:taglo Kristi opeém bojéko gígo:bola rémkuné ngoluk dírbém léngkanboka. Assam miguré bangkí bangkí adílo ba:nam Mising agom-dírbí seminar, ni:tom-magsong workshop kídí:do:sin bím resource person pé gogla gdíungai. 

           Mising abíg molennam légangé 17 éla: 18 April 1972 do Disangmukhlo ba:nam dungkum kéba:dok longkonké 18 April dok Ba:sar Kéba:dém agom mé:boné Kumbangbí Kébang abupé dunggurka. Oddu ba:lennam su:pakké Mising agom-gomlab léga:pé ager gerné bottapagya:né réngam kébang Mising Agom Kébadok nébíng ajonpé dunggoddana 1979 do:pé du:pí:to. Dok lédulo 1973 do MAK ké ba:lenarpo:ya:nam Murkongselek Bangke Agom Kéba:dokksin abupé dunggotka. 17, 18 éla: 19 April 1980 do Kherkotamukhlo ba:nam 4 né Mirum Kéba:do po:sum Kumbangbím Abu oipé tosa:lígla dungka. 9, 10 éla: 11 Oct. 1981 do Jengeraimukhlo ba:nam 5 né Mirum Kéba:do Kébang abupé tosa:lígla du:bomna 29, 30 éla: 31 Jan 1983 do Buroilo ba:nam 6 né Mirum Kébang, 6, 7 éla: 8 March 1995 do Kulajan-Patir:lo ba:nam 7 né Mirum Kébang, 10 éla: 11 August 1985 do Jorhatlo ba;nam Ba:tég Ba:sar Kébang, 24, 25 éla: 26 Feb. 1987 do Bahpholalo ba:nam Ba:tég Ba:sar Kébang do:pé agom léga:pé a:ng kila ager gernné Kumbangbí du:yarto. 22, 23 éla: 24 Jan 1994 do Sadia:lo ba:nam 12 né Mirum Kéba:do kéba:ngém gígébojo:né Kumbangmé lékoda kébang abupé milígé tolígkaku. 14, 15 éla: 16 Feb 1997 do Gugamukhlo MAK Murko: Bí:ríg Kébangém í:r pongkírpé ba:boge:la Kébang abu lokké gertérsuto. Dok lédupésin turdak takamdém MAK academic sub-comm., Glossary sub-comm., Mising dictionary editing member, Mising ba:né kébang executive & constitution correction sub-comm. (1975-95), adviser Mising cultural preservation comm.(1994-97), Mising Dírbí kébang executive member (1980-85), 1999 dokké turdodo:pé Jonai Press Club lok adviser pé odokké Murkongselek Mising Kristi Kébang, Jonai Mising Kébang, Jonai Janajati Semonia Silpi Samaj démbulum lukanla Jonai mo:léglok bangkí bangkí kéba:lo bojéko agerém gersang-gísa:boto. 

            Mising réngamsok yonjersula du:né yelam béda:sém naré:pé mopu:la-mojarnam légangésin mé:jubné Kumbangbí mé:ropkang. Édémpila 31st Dec 1986 do Pasighatlo Golgíboté Talom Rukboké ilenbokunam Do:nyi Po:lo Yelam Kéba:dém Jonailo:sin ba:lennammém ito. 31st Dec 1996 do Jonai Do:nyi Po:lo Yelam Kéba:ngém ba:lenna aidé nébí:pé dunggapsuka (Abu S Pao, Abu Oi T C Medok). 10 éla: 11 May 2003 do kínítko Yelam mé:boné ajoném jonsula Jonai MMKK okumlo ‘Do:nyi Po:lo Yelam Kébang Asom’ém ba:lenboto. Dé ba:lendodokké turdag takamdo rénagm migé Kumbangbí Luyir abupé dunggai. 4 May 2006 do ‘Mising Samajor Puja Paddhati Prostuti Uposomiti’ émna DPYK igurki ba:lennam kéba:do:sin aídé ru:tumpé du:la (Juwel Pe:gumé Nébí:pé lé:la) Dec 2010 do ‘Mising Samajor Puja Paddhati --- Pronalibodho rupot praborton aru raijor palonor babe’ émnam silok adíso Mising réngamsok Yelam béda:lo lagipagya:nam potindém adlenbotoku.  

5. Gomlab Ager :- 1952-54 do:bo Dibrugarh Miri student’s union dok la:lennam Misi:lok lenpongarné ‘Silo-Molo’ émnam po:lo pínyilo lenné lusar potindok nébí:pé du:la agom-gomlab pu:mo-jarmonam agerém iropka. Dok lédudokké bangkí bangkí Mising-Mipag lutad-lusarlo adnamém iyarné Kumbangbí konang-íyíngkopé aré kané potiném adlento. Édébulu --- (i) Mur Dristit Englandor Engraj Samaj (2001), (ii) Ki Mayar Kobolot (Luko kahini 2002), (iii) Senangoi Bakora (Oinitomor sorup 2005), (iv) Bilator Bilati Memor Siti u Londonor Itu Hitu (2005), (v) Bangkí Bangkí Amin (A collection of Plants, Flora & Fauna, Animals, Birds, Insects, Fish 2007), (vi) Lugo Ménggo (Mising phrase idiom 2007), (vii) Mising Samajor Puja Padhati (Compiled 2010), (viii) Gompir Paríng (Un published) (ix) DPYK article collection (Un published) (x) Mising Leke Do:ying English lo:pé atsonsunam (CIIL 1989), (xi) Ditiyo Mahahomoroloi Murkongselek Ancholor Abodan (Serial article, published Protidin Sambhar 2010) . Dokkésin bangkí bangkí Mising-Mipag lutad, lusar, potinlo bojéko aré kanaé gomsar éla: lusog agomki o:rín alamém sígla adnam mé:tomé ojjerra dung. Appí:dém tíkumsumíl botténé potinko lennyé. 

Réngam mé:jí:sunan do:yingém yírkanné agomki molena do:sogémsin ménggésunam Kumbangbí atka. Dé:bulu --- (i) Inserlok Inserko, (ii) Ngetkong Yangkampé (iii) Ngolug Érang , (iv) Irí Sinyo, (v) Uyenné Gakir, (vi) 2nd World war léga:pé sé mo:léksok gerténgém kétinsula atnam mé:tom potin ‘Dibru Rijabot Diameter Khatilu’ (1942-44), Ngoluk Do:lu:ng (1948) émnam bornyikosin atka émna kinna:dung.

6. Aman-Yammin :- 1985 do Directorate of cultural affairs, Govt. of Assam lok Grant in-aid Artist award pa:né Misingké Agom-Dírbí-Yelam léga:pé gerbanpagya:né ménggésunam Kumbangmé Mising réngam kébang kídaré turdagdo atí aman-yammínko bitoma. MAK ba:lenlokké ané agomém School lo pola:dopé ilenbokunam lokké ila Murko: Bí:ríg Ba:sar Kéba:do:pé nébíng ajon, abu oi, léppiko abupé ila 25 dítakko du:yarné Kumbangmé “Ager Migang” Yammínko sirong léduso:daggom bimílo aiyé émna ngolu mé:do. Kapila:né Mipakpé Agomko kadung – “Ji jatiye bir puja koribo najane, hei jatit bir sristi nohoy”. 

7. Sinam :- Agom-Dírbí-Yelam arígém lelígla rígu mongela, parí: rí:la jarsa:moge:la takamké ménggésunam Kumbangbí 11 Dec 2012 do ame:né omé-magbo okum Digboipé gíla Nursing Home lo yumdéng 7.30 PM do sikang. 

8. Aré Ankang :- Ménggésunam Kumbangbí ME school pola du:dodo:bo porin kébang ba:lennam, mé:tom adnam, High School lo pola du:dodo porin kébang nébí:pé du:nam, lusar potin la:lennam atí atí abako aré kané agerém gersa:boto. Lekek Jonai démpiné ajuka:né mo:léglo school molennam agerém ige:la:sin ko:ka:ngém porainam aíé college porinam dok lédulo réngam ager geryarnamém iyarto. Bulukkémpiné lamku-kérangém mé:jubné amilok poyirnamkokki aíké ommangém lukanla Jonai mo:taglok bojéko ommangém siloké pía:né mo:píso lékor kormínla:do:pé tani:pé badmoto. Ponam lédulo sí:sa:n opeém so:man-momaném ikaila rémkuné ngoluk Dírbísém edjarmoto. Dokké Assam-Bharat mo:rumsok bangkí bangkí mo:taglo ngoluk ka:la ka:no noma:nam Dírbém léngkanna unjermoto. 

         Misi:lok bottépagya:né agom-gomlab kébang Mising Agom kébangém ba:lenlokké gerbomna abíg molenlo:pé ila,pobug pogolo Mising Agomém pola:dopé Asom migurém tolígmonamdo:pé abarungko kíngabla:ma:nam agerém gerto. Ga:ri-motor ajuka:né adíkídí:do do:lu do:lu:lo létíkki gígong gígo:lo ngasod go:re:lo yabutsula du:né Mising réngamém ngasarsumonam légangé turdagdok aín adíém tomlíkto. British administration dok ngoluk kangkíma:nam moima:lokké ibomla Mising réngamsok bangkí bangkí to:dílok bojéko tu:yi-tu:sa:né moima:lo:pé ménggénam Kumbangké ménggab-kanggablo dungkang. 

         School ager, Dírbí ager, Agom-Gomlab Kébang ager iyarge:la:sin abako aré kané potiném atlento. Misi:lok do:píném, British adílok do:yingém, Jonai-Murkongseleklok leke do:yingém, Mising Agom-Gomlab Do:yingém tíkumsula siloké adísok sí:sane ope:ké léga:pé, Mising réngam léga:pé adlenna gíkang. Lupé luyém sé pía:né mo:píso Mising réngamém appí:péi dakkansumonané angun béda:dém parolígge:la gíkang. Ka:mi:la ka:yém ménggésunam Kumbangbí Mising réngamsok tébo-jégbo a:ng gédopé ojubnam obo po:lum olum aokai. Lekek Siyang-Brahmaputra kéré:lok burné aín amodémpéyam burya:né bík pinyodokki Mising réngamsém ponjarmoto. Lédu mokutsuné Mising réngamsém pía:né lambélok lékorém korrenbola kinné-pa:né réngamlo dakkansumoto. 

9. Ngok Méngkíko :- 1984 August po:lolo longékoném Jonai Hr S School lok class V dok porinépé ila Vice-Principal pé iné ménggésunam Kumbang sir mé kangkigotto. ME éla: High section do édéloi mastoré gíyí:suma:yémílo dok alíkpé sir bí poraikolo gía:dungai. Bík jíkson jíyonné kangkano:né abígdokki adlena lusok agomki lují:la poraidungi. Bí jínga:la méngang kandob porainamdém ngolu édílosin mikpanma:yé. Kapila:né po:lodo léko lénnyo:kogom bík poraikapé gía:namdé batpéné a:mdo bo:bi lo:lin ésarlok sarpadémpé idagai. Jonai Hr S School lo pola du:dom Kumbang sir, Pao sir, buluk agom-gomlab adnamém ka:yí:sula ngo:gom High section lo du:do dokké Mising abíkpéla: Mipag abíkpé mé:tom, do:déng, gomsar atí atí adnamém iropto. Kumbang sir ké lusí: lumolok Pao sir ké adyínsubinamlok adyarla 1991-92 do ngo Jonai Hr S School lo Best writer of the year amaném pa:tagai. Dé buluk léngkannam labédok gíla ngo aíké abíkki atí atí atnamém silo ajjoukodaggom iyarla du:la:dung. Ngok adla atpínla:manam atíko lenyémílo Kumbang sir mé ríksumíloi adpínla:dungai.

          1992 dokké ngo porin kébangém iyarla dudogom Kumbang sir buluk lusí: lumoki 1996 dokké Agom kébang agreém iropto. Kumbang sir ké aropakpé aíké agom-gomlab agerko gerrínané a:ngko léngkannam lambédok gíla sir ké kébang abupé du:la 1973 do:bo ba:lennam Murkongselek Bangkedok nébí:pé ngo 1999 dokké 2006 do:pé du:pé ikang. Dokké silo ngo MAK Nébíng ajonpé dungge:la bérkutsula kangkunammé ngok gíténg lambédo Kumbang sir kémpiné amikolok asé:ngé du:banpagya:dung émna ka:pa:dunku. Mé:ggésunam sir bí nébí:pé du:la Jonailo ba:lenbonam Do:nyi Po:lo Yelam Kéba:démsin kangkanpé basí:lígge:la ngom nébí:pé du:sonsumola abako yelam agerémsin gerkaito. Bí gerbonamkokki ngolu nébí:pé du:la ‘Mising Samajor Puja Padhati’ émna adísok aré kané potinémsin la:lenla:to. Silo ngo yelam béda:do bík léngkannam lambédok gíla Central DPYK Pasighat lok nébí:pé ila bangkí bangkí yelamlo yonjerla du:né réngamsém mobínnané alamko pa:la:dung.Ngo silo lula:dak—“Kumbang sir ké vice principal lokké retired lédupé bík porainam students lok Agom-Dírbí-Yelam lottado bojéko gíjonsunédé ngouai émna.”

         Porinamlokké ila lekek Murkongselek-Jonai do:yingém, Agom-Dírbí-Yelam doyi:lokké ila kébang-kélung agerlo:pé kíngapla:ma:namko sir bí ngolum bito. Émpige:la Mising Artist Association lok mépagla:ma:nam ageré kala lo:dípé mé:nggésula du:yarpénam Kumbang sir ké sidodo sima:do appun abíkosin bila:tokuma – dé agomdé turdak takamso ngom mé:tímola du:yaryé. Silo ngo Ru:né Pínémé kumtadbidung --- “Do:nyi Po:lo amo:lo sir ké iji yalodém ésar bi:bi:la asénngo:pé du:motéika émna.”