AGOM MIGANG TABURAM TAÍD

 

AGOM MIGANG TABURAM TAÍD

Juwel Pe:gu

   Turdagém o:rí:pé kipérung mé:né, aíém kinsuné, kene:pé ager gerra Mising-Ohomiya éla: English agom-gomlablo lutékkandopé gerkanné ménggénam kin-go migom, gompir kumsung adné, tadgénam kinbur írmi:dok aminéi— Taburam Taídé. Andé:pé Tabu Taíd sa:rpé kin-génam írtané írmi:dém otagai 1 Agosto 1942 do Lakhimpurlok Gunahuti Oyengiya do:lu:do. Bík abudok aminém po:sum Ubang Taíd éla: anédok aminém po:sum Déuti Taíd émtagai. Ané-abudok omé annyikola: ao angngoko lukanna appí:pé kínítko kané omma:dok ménggénam Taíd sa:rbí akké:nai.

Mising Agom Kéba:lok ‘Agom Migang’ ménggé yammin pa:né Taburam Taídbí 1946 do do:lung kérangké Tamonsuk LP schoollo ponamém irobka. 1950 do LP ém kangkanpé pongabla scholarshipém pa:to. Bangkí bangkí ajuka:lo a:budla du:dogom bí 1951 do suk North Lokhimpur Govt. Higher Secondary Schoollo ME éla: High schoolém poripé aminém adlíkka. Émpige:la 1955 do pe:le viii lo pola du:dodo oné abbo sila asudoukko murkong atí ajuka:la ponamé ngettetkangai. Émpidogom kene:pé porila 1958 do Gauhati University ara:lokké matriculation anka:lo high 2nd divisionlok pa:sto. Édé adído Ohom migurlok ‘Poor but meritorious students scholarship’ pa:la odokké aí ami akolok igurki Posim bonggoké Norendrapurlok Ramakrishna Missionlo ISc (Intermediate of Science) courselo aminém adlíkka. Calcutta  University ara:lokké 1960 do ISc anka:lo high 1st divisionlok tadgédopé pa:sto. Émpige:la édé adído ukum érang ngasod odokké aíké méngkamki Scienceém mépagge:la Calcutta Universitydo Artslo aminém adlíkto. 1963 do Englishlok Honours pa:la high 2nd classlok BA ém pa:sto. BA pongabge:la béttéya:pé ponam ma:nyíng ka:la murkong ngasotki dítag léga:pé Ghilamora Higher Secondary Schoollo  poyírnépé ika. Odokké migurloksin merit scholarship pangka. Poraikolo pa:nam éla: merit scholarship pa:nam murkongém mokumsula Delhi Universitylo English subjectém popé aminém adlíkto. 1966 do Delhi University lokké high 2nd classlok MA ém pa:sto.

     Ménggénam Taíd sa:rbí MA ém tadgédopé pongabge:la asudou longé léga:pé North Lokhimpur éla: Ghilamora collegelo poyírnépé ika. Lédupé odo adído anupé molennam Dhemaji collegelo asudou longékopé poyírnépé ige:la:sin dítakkopé Dhokuakhona collegelok du:pongarné poyír ru:tum (principal) pésin agerém gerka. Édémpé ila du:dodo kinjernam ‘Cotton college’lo Englishlok poyírné (lecturer) pé pa:to odokké 3 Agosto 1967 do agerlo gerangka. Asud dítakko pakkíné poyírnépé ager gerdag lédupé 1978 do édé Cotton collegeí:do poyírné írmi (professor) pé pa:sangka. Ngoluk kinkampé tadgénam kin-go migom Taíd sa:rbí Ohomso tribal ope:lok poyírné írmi:pé batpongarné amidéíai.

     Cotton collegelo ager gerra du:do 1973 do competitive basislo Ohom migurlok PG diploma éla: PhD degree léga:pé meritki State overseas scholarship pa:to. Émpige:la ukum érang ajukangki PhD degree mége:la Applied linguisticlok Post graduate diplomaém 1974 do Reading University, UK lokké pa:sto. Odokkésin Training in distance education léga:pé 1982 do London Universitylokké British council fellowship émsin pangka. Lukanko ménggénam Taíd sa:rbí 1969 do Ohomsok ST lok ICS/IFS pa:sarpo:nai. Émpige:la medical groundlok migur agerlo gía:la:toma.

     Professor Taíd sa:rbí 14 dítakko ngatpé collegelo poyírnépé ige:la lédupé Ohom migurlok kin-go pe:le (education department) lo migom ager gerka. Lukankampé  Deputy Director DPI (1981), Inspector of School- Kamrup District (1984), Joint Director DPI (1989), du:pongarné Director- ABILAC (Anundaram Baruah Institute of Language, Art & Culture, 1990-97), Director- SCERT (State Council of Educational Research and Training, 1993-97), Director- Higher Education (1995-96), Director- Secondary Education (2002) Chairmen- SEBA (Secondary Education Board of Assam, 1996-2002), Chairman- State Selection Board Assam, Principal éla: Lecturer balenné mibang (1997-2002) édémbulumpiné Ohom migurlok ménggé-mé:tinnam yammin-kungke:kídí:do agerém gerka. Édémpé kinpun kinjerki, gerpun gerjongki ager gerra Taíd sa:rbí 2004 lok Phrebuari:do Migur agerlokké gerngasuto.

Po:sum Taíd sa:rbí collegelo poyírnépé ila du:dodoi Lokhimpur Ghilamora lok po:sum Seniram Sayengia:kéla: Lolita Sayengia:ké omé Basonti:ké lédulo midangém da:to. Bínyík turjonsukolo Ao Milondo Taíd odokké Omé Miranda Taídmé oto. Su Po:sum Taíd sa:rké Ao-yaméng, Omé-Magbo, Oténki írga:né ako kin-go kinjí:né ope:-érangé kadung.

    Ménggénam Taíd sa:rbí abarungko ménggé-mé:tinnam réngam kébang-mibang, gíkum-dungkumlo:sin ager gerka. Mising réngamké lu:jar kétinsula ba:lenpo:nam mikuné mibang 1968 do ba:lennam ‘Takam Guwahati Mising Kébang’ké du:pongarné Kébang abupé (Nébíng- Agom Migang Nahendra Pa:dun), 18 Epril 1972 do ba:lennam ‘Mising Agom Kébang’ (MAK) ké ba:lenna du:pongarné Kébang abupé 8 dítakko du:yarra dungka. Édé adído Kéba: Nébí:pé dungngai Agom Migang Nahendra Pa:dunbí.

Migur mibang-mirung kídí:dok ara:lo— Member- Education Reform Commission of Assam-1993, Member– Publication Board Assam, Member- Regional Committee (Assam) Sahitya Akademy and National Book Trust, Member- Committee on Grants for Tribal Art & Culture, Govt. of India, Member- Academic Council, Assam University, Silchar, Member- Executive Council, Gauhati and Dibrugarh University, Consultant- NCERT (National Council of Educational Research and Training)  Project on state studies in school education (for state of Assam), Chairman- Zonal committee CBSE (Central Board of Secondary Education, India) NE Zone, Member- Executive Committee of Asom Sahitya Sabha, Chairman- Executive Committee, ABILAC, Member- Sahitya Akademy Oral Literature Centre, NE Zone, Academic Consultant- Krishna Kanta Handiqui State Open University édé yammin-kungke:kídí:do du:namkídí:dé lutég lukanpénamé.

Odokkésin ‘English language teaching and learning for school teachers and school students’ émnam Guwahati Radiolo poyírnamko 1970 do ika. 1995 do ‘Mising Bhasha Siksha’ émnam poyírnam tarungkosin Guwahati éla: Dibrugarh Rediolokké ilenka. Director of Cultural Affairs Ohomké molennam su:paglo:lpé akko:ko la:lennam ‘Long playing disé’dok Directorpé ige:la ni:tom tomnépésin ika. Ménggénam Taíd sa:rbí tadgénam mo:pun Ritadebi Médokmé jonsula ‘Asi jili jili:ko’ émnam ni:tomémsin rediolo mogotka. Bharot Rotno Dr. Bhupen Hajarikaké ‘Miri Jiyori’ émnam TV filmdok script émsin atka.

Agom Migang Taíd sa:rbí school ponépé pola du:dodokkéboi gomlab adnamém irobdungngai. High schoollo du:dodo ‘Miromigol’ émnam lusardok nébí:pé du:la gomlab mé:bon ope:lok luyumém pa:dungai. College-Universitylo pola du:do:do bangkí bangkí lutad-lusarro tébégla aré kané gomsar, lésíg sígla adnam attém adlenka. ‘Linguistic of the Tibeto-Burman Area’ émnam Research paper aumko Americaké California University lokké publishedka. Édé paper aumdé Taíd sa:rmé Mo:písok tadgénam midumpé badmoto. Édémpiné adnamki  Mising agomsémsin scientific alamlok bomjarnammém léngkanto. Mising agomém adman alamlo kabopé bomjarnam légangé agom adlam éla: bé:lamém antagla adman ‘Mising Bhashar Banan Podhoti’(1983) dé bík ajjoudogom aiya:pagné potinko. Édé Mising banan podhoti kinbégnané atég pogo-potiné. Pobug pogolok poné Mising ko:kang manamém ka:la ‘Poman Moman’(1984) émnam mé:tom potinémsin atka. Publication Board of Assamké la:lennam ‘Bani Kanta Kakati, The Man and his Works’ (1987) émnam aré kané English turyíng potindém Compiled dokké editla aí kinjarém léngkanto. ‘English for Schools (class viii to xii) on English Grammar and Composition’ émnam potin dé:sin poné ko:kang léga:pé Taíd sa:rké aré kané adlennammé. Takam Mising Agom Poyírnéké la:lennam ‘A Dictionary of Mising Language’ (1995) dé bík atpongarnam Gompir kumsung potiné. Ko:kang léga:pé Lakshminath Bezbaroa:ké ‘Buri Ai Hadhu’dém Misi:pé atsonsunamémsin ika. Édé do:yíng potindém MAK é (2005) la:lenka. Ménggénam Taíd sa:rbí sí:sang adílo bangkí bangkí lutad-lusarlo adman English-Ohomiya gomsarlok tíkum ‘Glimpses’ éla: ‘Ekuki Nibondho’ émnam lésíg sígla adman potin bornyidém MAK é (2007) la:lenka. Ohom migurlok ABILAC ké igurki 1999 dokké adrobnam 680 pagené ‘Mising Gompir Kumsung/A Dictionary of the Mising Language’ émnam compiledla editnam gompir kumsung potindé Taíd sa:rké turdaglok agom-gomlab lottalo:pé béttépagya:né bilennamko. Gomlam alam kinjíng éla: kinbur burkanné Mising-Assamese-English Gompir kumsu:dé Mars 2010 do lenka. MAK ké ‘Mising Gomnu/Mising Poribhasha’ émnam Gomnu la:len-tíkumnan potindé:sin Agom Migang Taíd sa:rké ru:lenbola ru:tum luyírnépé du:la la:lennam aipé aré kané potinko. Édé potindé 2003 do lenbug lenpongka odokké su:pakpé léppi:kopé lenjarnammé ika:bo. MAK ké la:lennam ‘Mising Gomlam Potin’ aléb-I (2015), ABILAC ké la:lennam 363 pagené ‘An Introduction to Mising Phonology and Grammer (2016), MAK ké la:lennam 226 pagené ‘Mising Gomlam Potin’ appíng  aléb (2017), Sahitya Akademi:ké la:lennam ‘Mising Folks Tales’ (2018), Ohom Migurlok Director of Information and Public Relationké la:lennam ‘The Scheduled Tribes of Assam’  (2019) édébulu Agom Migang Taíd sa:rké sí:tog adílok kinbur alam kané adlennamki agom-gomlab aríglo:pé aré kané bilennammé. Lukanko, Mising Folk Tales émnam Leke do:yíng tíkumnam potindo ngokkéla: akon akon adnélok Mising agomlok adla tíkumnam leke do:yíngém ilíktag. Taíd sa:rbí baum-ba:pi:kopé Ni:tom éla: Mé:tomémsin a:ng okandopé adlentag. ‘Lékoda Lígangé’ émnam arainé mé:tomdé Mising réngamlo aipé mé:bonamko. Édé lukéng kané mé:tomdé Mising mé:tom aríglo adí-to:dílo:pé lounna du:yaryé émna ngolu mé:do.

     Gerri-gerkam éla: gerjo:né migur migompé obod gínépé ige:la:sin kinjernam Taíd sa:rbí turdaglo kin-go, agom-gomlab, dírbí-dírlab adlen-molenno du:né midum kísapé abako ménggé yammin-amaném pa:to. Odokbuluk ara:lo MAK lok ‘Agom Migang’ ménggé yammin (28 April 2017), Ohom migurlok cultural departmentké ‘Sukapha Aman’ (2011), Ohom Sahityo Sobhaké ‘Basudeb Jalan Aman (2011), Sahitya Akademi:ké ‘Bhasha Sanman Aman’ (2012), Kaziranga Universityké ‘Doctorate Degrre’ ménggé yammin (2019) bikan odokké ABILAC lok ‘Anundoram Borooah Aman (2019) tomkan édébulu.

     Agom Migang Taíd sa:rbí aín bí:ríg gíbo:né Takam Guwahati Mising Kéba:dok ba:lenna du:pongarné Kébang abupé du:nam , Mising réngamké béttépagya:né agom-gomlab mibang Mising Agom Kébangké du:pongarné Kébang abupé du:nam, agom gomlam alamki Mising abíg molennam, lujub-bé:jub alamki Mising agomlok ‘spelling system’ molen-adlennam, Mising Gomnu la:lenkolo ru:tum dunggur-lugurnépé inam, Mising agomlok lenpongarné-kayí:suné Gompir Kumsung adlennam, Mising éla: Englishlo gomrí:né gomlam potin adman, ba:nyi-baumko lésíg sígla atkannam Ohomiya-English potin adman édémbulum lukanna agom-gomlab lottalo:pé abarungko adlen-molennam moimangém lé:la gíkang. Bík aré kané gomlab agerkídí:dé Mising-Ohomiya-English gomlab aríglo:pé atégné amanpé angunna du:yé. Pola du:dodokkébo kinburné kinnam léngkanki béttépé ponamém tadgédopé pongato. Collegelo poyírnépé iroblokké Ohom migurlok kin-go aleblok aipé mé:tinsunam yammin-kungke:lo tadgéla gerjongki ager gerténgém gerabnam, Bharot migurlok annyi-aum mibang-miru:lok togélígnamém bérokpé gerpínné midumdé ngoluk appíngké lo:dí kumgésunamé, lo:dí mé:pa:tínamé. Mising agom-gomlabém angunné béda:lok gíbonammém ige:la:sin Ohomiya gomlab arígémsin jarsetsunamki parí: rí:la jarmoto.

      Tatpo:danna High schoollo du:do adílo Professor Tabu Taíd sa:rké aminém tatkítagai. Ohom migurké kin-go aléblok bétténé migomé émna kindungai, émpige:la aninnokké ríksukímangai. Lédupé collegelo ponam irobdokké ngolu pongkog-po:roglo adman-panamki Mising Agom Kéba:lo a:to. Aba dítakko Murkongselek Bangke Agom Kéba:lok Nébí:pé du:nam léga:pé ngolu Mising Agom Kéba:lok gídum-dungkumlo Mising agom-gomlablok daggurné Taíd sa:rmé ríksupé iropkang. Sa:rké kinbur-aburné agomkídí:démsin kinbékpé iropkang. Bangke Nébí:lokké gíyarra Mising Agom Kéba:lok Ki:ni Ager ajon, Lénnyiko Kéba: Nébíng ajon, Potin la:lenné ba:pe: miba:lok Nébíng, Ohom Migurlok Pogo potin adlenné ope: édémbulum lukanna abako aré kané tolíglo ngolu ager gerpa:to. Édémpé gerdolo Taíd sa:rmésin aipé aninnokké a:ngki ríksunamko pa:ropto. Kinjub éla: lujupki torné émpige:la rémagné a:ng géné midumkai ménggénam Taíd sa:rbí. Kin-go, agom-gomlab, réngam-dírbílok appíng lutagloi luposudolo sa:rké lujubné luloddé:la ka:jubné dumsígdé ngolum mé:motsumodagi. Longéko sa:rmé luka— “Sa:r no Mising Agom-gomlab éla: ngoluk réngam turlodlok léga:pé béjéko gerto. Édébulu nok momidma:nam lounpé unna du:yé.” Odo sa:rbí ngolum ludagai— “Turdaksé émpé gípakkang, éddíko adlennam gomlab ager ipé mé:tungaji, odokkídíko gerra:toma. Turdaksok sí:tog ayírso sé:bulu ajjouko ika:l ka:nammumko. Yélam, réngam du:lam, migur bélamlo ngoluk réngamsokké béjéko gerpénammé kadung. Émpige:la ngo su:pag odogbuluk tayé:lo luyírko lula:ma:bo. Turdugé gítogla, amírésin ésa:ma:bo. Réngam mé:boné sí:sa:né  noluk ope:dé édémbulum kaboné bélamlok sígbomyépé émna ngo mé:lígdung. Mising agom-gomlab gísa:-jarsa:monamdok gerbug ager kídí:dém gerbotobo, léduké kídí:dém nolu agerro angkanné alamlok gíbomlangka émna ngolum luyírra ludagai. Misingké lutékpénam kin-go kinpo:né Po:sum Sunaram Pa:nyang Kotoki:ké adnam dokké 1935 do:bo la:lennam ‘Miri Jatir Buronji’ poku potindém tísí:la photographically la:lenkunam léga:pé sar:bí ngolum ríksumíloi aipé ainé agerko itoku émna lutí lutíl ludagai. Juwelbí o:koi addaggom adbínbírínna addag émna akon-asag kéra:lo ngolum tomyumdungngai. Ngoluk ‘Mising Homaj Honskriti aru Porompora’ émnam potindém podag lédupé sa:rbí ISBN ilíkki aipé lagiru:nam lugéng mé:yumsukanné potinko émna lutomdagai. Sa:rké ayang-aséng éla: luyír léga:pé sa:rbí ngoluk lo:dí mé:pa:pénampé badyé.

       Abako anka:-méngka:dag lédupé lujub-bé:jub alamki moyinnam ‘Roman’ abíkki Mising abígém molennam éla: Panini:ké polotki ponam la:namdo sa:rké gerta gerguré lukanpénamé. Mising agom Kébangésin mé:pum mé:térdo ru:pum ru:tér rungkanto. Ohom migurésin 30 Oktubor 1985 do Mising agomém poyírla:dopé tolíkto. Dok lédulo Mising du:téng asudouko LP iskullo poyírnam ageré lenropkang. Édémpé 30 dítakko ngatpé poyírra du:dag lédupé lídémpé migur migé annyikolok luyatki Mising abíglo Panini:ké polodém mépagla English polodém anupé la:nga:namlok moyadé lenropkang. Édémpé migur migélok sogablo du:né Mising Agom Kébang lottalo gerkanlok gertagém molento. Ménggénam Taíd sa:r koloksin luyírém koto odokké luyatki polod potennamlok tolígém la:to. Sa:rbí anu polodém ika:la ka:la:do émna tolíkto odokké kéba:lok ru:séglo tolíg amin jíggodém jíglíkto. Édé ru:ségdok po:lo píngo-píkéng lédupé sa:rké ukumlo longéko ngolu a:ngki luposuddom kina:to— Bojé dítakko atkum-mokumna molennam Mising abíglok polodém lídémpé angumonamdém lédupé sa:bí mé:mi:langkul idagakui. Sa:rbí ludagai— “Siddí dítagém settingla du:né agerkoném aiyo:pé anka:-luka:ma:pé andé:n adílo angumomílo labdémpéyam luksandé béjéya:yénéi, asinso mé:moko a:dungku. Odokkésin ako abíg ako polotki molennam Mising abíglo Ng éla: Ny polod ponam abíg annyidém ako abíglo:pé moyinsula:ma:dolo:pé Mising abígé bíkpídné abíglo:pé pí:la:ma:yé. Édé agerdé ngok adíso kaboma:yébo, léduké ope:épag mé:mi:-sagmi:la ka:pa:yéku émna simango:do po:lo píkéng po:pé ngolum ludagai.”

      Aí réngam légangé o:koi gerrí:n a:ngki Mising Agom Kébang ba:lennamlo daggurra du:yarra 8 dítakko du:pongarné Kébang abu kungke: dunggurka sa:rbí. Édémpila pongkog-po:roglo adí pa:yém silo-méloké Agom Kéba:lok gíyarnam éla: du:yarnamlok lukanna sa:rké lédulo lupo-lusarka:minsu dungngai. Sa:rmé ngolu kinmodungngai réngam migé annyikolok moyadné mogurki ope:ko jubma:né ager ajoné Agom Kéba:lo:pé gía:nam agomdém. Sa:rbí lukandém a:ngki ménga:la mé:dírra ludagai— “Appíng ageré méngkamdémpé 100% ko kaboma:pésin ila:do. Émpidogom asudoukodaggom ainé du:lung éla: ka:poné gerlung dokké gíyarnam gílamlo Mising Agom Kébangém sé sí:tog adíso ka:lí:tungai. Émpige:la Agom Kéba:lok silo-mélok du:lam-gílamsok agomém annyi-aumlok asutko taddung-ka:dung upayé kama, su:pag amírésin anpoma. Odogbuluk lumín-mé:mínpésin bo:l éla: addé kama, kapé iyén. Appí:dém ka:la-tadla:sin ake lugé:lo aipé kínggí:pé lulíngésin kama:pé idungkubo.”

       Réngamké ménggésunamlok lé:mokísané sa:rké onan longngém moírnam légangé sa:rké sí:tok ayírro ‘Mising People’s Justiée Forum’ émnam miba:dé gerropka. 1 Agosto 2017 do Punjabari:lok ‘Srimonto Songkordeb Kolaketro’lo sa:rké 76né onané longé odokké 1 Agosto 2018 do Soimaillok Sangghor restaurantlo 77né onané longngém aipé mé:né réngamké gídumsunamki moírka. Dítag annyidok tarung annyidoi ngolum gognam léga:pé gíbekto. Dungkumlo sa:rké turténg éla: gerténg lukanna Misi:pé adman potatko ornamém ige:la:sin  asudouko agomémsin lupa:to. Édé onan longé moírnam dungkumlo sa:rbí turdaglok pa:nam kinbég éla: aíké bojéko agomém lukansuka. Gíbídné édé dungkumdokkisin ngolu sa:rké turdag éla: kinbur burné kinbégkídí:dém béjéko kinsetpé kinna:to.

     Édémpéi dítag ako lédupé Guwahati:lok Namcare hospitallo kinam ka:la du:nam léga:pé 1 Agosto 2019 do sa:rké 78né onané longé ba:namém ka:pa:toma. Abarungko aipé mé:né, kíngabla:ma:namko mé:líksuné odokké takam réngamké kumnamém kumsanmola 17 Agosto 2019 dok rokom adílo Guwahati:lok Apollo (International) hospitallo kinam ka:la du:doloi Mising Agom-gomlablok léppír pírsa:moné, Ohomlo kin-go éla: réngam turté:lok kintaru:pé kinburné midumdé nganamém ngapinsukang. Longkondo sa:rké simangém Ohom migurké igurki odokké bangkí bangkí kélung-kébangké idumsunamki Dhemaji Gogamukhlo ‘mimong ménggé’ki yunamém ika.

Silo ngolu mé:pa:lo ngoluk agom-gomlab aríglo Agom Migang ménggé yamminki rodípé mé:pa:pénam, kínggí:pé kinburné-yírmégla yíryumouné lo:dí ménggénam sa:rdém a:ng ara:boksin aipé ara:bokké kumtaru:pé kumtomdung. Sa:rké iji-yalodé Do:nyi Po:lo dungkolo ésar bi:bi:la dungka:langka -  édémo: mé:tomlígdung.

Doksiri দকচিৰি, আগষ্ট, ২০২৪