Kéba: Nébí:pé Kinnam Siboram Pe:gu

 KÉBA:NÉBÍ:PÉ KINNAM SIBORAM PE:GU

Juwel Pe:gu

Po:péké Nébíng Ajon-MAK

   1. Onam:- Mising Agom Kéba:lok Kéba:nébípé kinnam Po:sum Siboram Pe:gumé otagai 1954 do Dhemaji mo:dumlok Sisikolghor Haldiba:ri Dolu:lo. Abu-Anédok aminém Po:sum Buduram éla: Atji Pe:gu émtaigai. Bík ané-abudok onam bíro kíníddok Po:sum Pe:gubí aum nannai. 

   2. Porinam:- Po:sum Siboram Pe:guké éra:pagdém abudé 1962 do Jonai Laimekuri:lok Milonpur do:lu:pé gi:sa:boto. Do:lung aninpé Iskulé kama:la mo:téngougampé du:né Gali Borbali LP Schoollo porinamém iropto LP ém pongabge:la Tako gí:tung MV Schoollo porito. High Schooldém Laimekuri High Secondary lo porila 1973 do HSLC examém passto. Odokké North Lakhimpur Collegelo porila 1979 do BA ém passto. Guwahati University lo 1980 do MA ém porika, émpige:la Assam Movement léga:pé classé regular ma:la u:r-mu:rla MA ém pongabla:toma.

  3. School Ager:- Assam movement ayirdo ACS passla pa:nam ainé ainé migur agerém mépagge:la mimé ope:ké léga:pé School molennamém mé:ropkang. Lédu mokutsuné réngamsok mimé ope:yé píané anu mo:píso takam lédulo lékor kormínna turra du:pé porinammém iparu:yé émna Po:sum Pe:gubí mé:dagai. Émdémpila 1981 do Laimekuri Ko:néng High Schooldém molenna HeadMasterpé ila turdak takamdém du:yarto. 31 dítag kopé du:lasin Schooldé provincialisedtoma. Venturené High Schooldém ai-kankanpé mosí:la, sí:sa:né ko:néng kídardém kaboné lambélok gíla:dopé poraila bojéko tani:pé badmoto.

  4. Midang:- Gali Dolu:lok Po:sum Lamding Dole:la Ajonti Dole:ké abí:né omé Gitima:ké lédulo 1978 do midangém da:to. Su Posum Pe:guké érang, omé aum, ao-yaméngkola: omé magbo annyiko kadung.

   5. Réngam Ager:- Assam -NEFA Mising Student’s Union émna 1971 dok 16 éla 17 October do Jonai Higher Secondary Schoollo ba:lennam (Su:pakké TMPK) kéba:dé inactivela du:la ardapé kébang agerém gerbomdokupé 1976 dok 10 October do Jonai Higher Secondary Schoollo gergabné kébangko ba:lenkaku. Kéba:do kéba:nébí:pé Po:sum Pe:gubí dula (Kébang Abupé Ranjit Doley, Jonai) bojéko réngam agerém gerboto. Po:sum Pe:guké kéba:nébí:pé dunggabnam mibangídém 1977 dok 7 March do Majuli Borgonyalo ba:nam milíg kébangé permanent miba:pé tolíkto. Dé tolíkkampé bík kéba:lo du:do adílo abako ainé agerém gerboto. Édébulu ginmur (Phagun) po:lodok a:pongarné Lígang Longé (Wednesday) do takam Misingé lérékpé Ali A:yé Lígangém líggodnam, iyong (Jet) po:lodok 15 longkílo lérékpé doburém donam, Porin Kébang éla: Agom Kébangé dumsula Mising agom-gomlab pu:po-jarpomonam léga:pé ager gernam, moyinsunam Roman Abígém Mising abíkpé tolígdopé migurém lupa:la mimag monam odokké poriné ko:kang kídarém po:lopé scholarship bidopé, pu:mo motumnam, among potta permanent pé bidopé migur ém lupa:la kéba:lokké jéropka. Po:sum Pe:guké kéba:lo du:dagí:do Assam-NEFA Mising Students Union dém 1978 dok Dergaon So:guri:lo ba:nam milíg kéba:do ‘Sodow Mising Satro Sontha’ émna mintentoku. Assam movement léga:pé anu kébangém ba:tenlangkuma:la 1982 do:pé Po:sum Pe:gubí kéba:nébí:pé du:pa:to.

        1972 dok 18 Aprildo Disangmukhlo ba:lennam Mising agom-gomlab léga:pé ager gerné bottépagya:né kébang Mising Agom Kéba:do:sin bojéko yamminém tobomna dungka.1983 dok 29,30 éla: 31 January do Buroi Mukoli Do:lu:lo ba:nam 6 né MAK Mirum Kéba:do Kéba:nébí:pé dunga:la 1985 dok 6,7 éla: 8 March do Kulajan Patiri:lo ba:nam 7 né Mirum Kébang odokké 1978 dok 24, 25 éla: 26 do Jorhat Bahphola lo ba:nam 8 né MAK Mirum Kéba:do:sin Kéba:nébí:pé tolígla du:pa:to.1983 January dokké 1988 April do:pé Po:sum Pe:gubí Kéba:nébí:pé du:dolo Kébang abupé ménggésunam Po:sum Diram Kumbangbí dungai. 1990 May dokké 1994 January do:pé Po:sum Pe:gubí lénnyikopé MAK abu oi odokké Mising Language Exam Board dok dunggodné nébí:pésin 1986 éla: 1992 do lénnykopé dungka.1990 dok 2 éla: 3 September do Jiyadhollo TMPK goggurki ba:nam 2 né Mising Réngam Ba:lung Kébang (Mising National Convention) do Mising Mimag Kébang goggurné kébangko ba:lenka. Réngamsok lédu lamkuk do:yingém o:rí:pé mé:jubné, tatpopé agom lujo:né, kébang gígébojo:né Po:sum Siboram Pe:gumé kéba:dok gokkumsuné (Convener) pé milígé tolíkka. 2002 dokké lénnyikopé Jonai District High School Teachers’ Association dok Kébang abupésin dungka. Po:sum Siboram Pe:guké MAK Kéba:nébí:pé du:dolo Mising Agomém L.P. Schoollo subject languagepé poraila:yé émna Asom miguré tolígla 1985 dok 30 October do ru:ség do:jígém kéba:lopé jíkkanto (Assam Govt. Gazette No. EDG/138/84/A/Dispur the 19th Sept’ 1984). Po:sum Pe:guké Kéba:nébí:pé igurki 1986 dok 27 August do Mising porainammém Jonailok Tari Bijoypur Govt. L.P. Schoollo igotto. Porinam agerdém asé:pé igurboka édé adílok Assam sok Kin-go mirung (education minister) Brindaban Goswamibí. Po:sum Pe:guké Kéba:nébí:pé dungurla la:bonam 230 Mising language teacher dokké su:paklo:pé bisedéikuma:da.

   6. Sinam:- Po:sum Siboram Pe:gubí agom-golab, kébang-kélung mé:boné réngamém, HeadMasterpé du:bomsunam Schoollok staff-students, né:ng- ommang takamém mépagge:la 5 August 2012 dok 2:24 AM do Laimekuri aíké ukum lokké uyu amo:pé gíkangku.

   7. Aré Ankang:- Mising agom kéba:dok ménggésunam kéba:nébí:pé léumko du:né Po:sum Pe:gumé kinma:né tanié Mising réngamso kamangéi émna lula:dak. Collegelo porila du:dodo su:pakké Takam Mising Porin Kébang émna kinnam kéba:dok kéba:nébí:pé 6 dítagko du:la Mising réngamsok permanent pé du:yardopé aré kané agerém bojeko gerboto. Agom kéba:dok Kéba:nébí:pé léumko, Abu oipé lénnyiko du:la mimag mola Mising agomém pa:boto, L.P. Schoollo porila:dokupé ilenbotoku.Exam board lo:sin lénnyiko Nébí:pé du:la Coaching inam, exam la:nam agerém ilenboto. Mising réngamsém aropakpé aipé mé:né, lédu mokutsuné opanné réngamsém kapé pu:po jarpo mola anu adíso anu lékorko kormín mola:yen émna nérkíkpé mé:né Po:sum Pe:gukénpin tanié Mising réngamso uka muka lenkuma:yé. Kene:pé porinamém ila ACS kísané examém pass gela:sin migur ager germa:pé aíké réngamsém pu:po jarpo mopé iyemílo mimé opeyé aipé poripa:yé mé:la Laimekuri Ko:néng High School molenla bojeko ainé agerém gerto. Lupé luyém pola du:dak do:bo ponamém ige:la:sin réngam ka:sí-mosí:lokké ibomna agom kéba:lo du:la agom-gomlab parí rí:la jarmonam lo:pé odokké School molenna porainam lo:pé abarungko aré kané agerém gerra gíkang. Tatpo-tadanpé aré kané agom lujoné, réngam sok takam bélamém kangkinna gígébojoné Po:sum Pe:gumé ngolu Misingé réngam kísapé du:dak takamém mé:patípa:yé. Bíkkémpiné appí:péi jubné ami kídí:dém dítag bí:ríglo mé:pa: kumtomko imílopak réngamso bulukémpin Migangé lensedyé émna lula:dak.   

   8. Ngok Méngkíko:- Ngok kinsou dodokkébo ka:bomsunam, kípkab émdopé géla-bomla aré kané agom lujo:né, pinnyo burnérungko émna mé:tinsunam, amig bérroddokki bík asin mé:namém kangkinnam ménggésunam Po:sum Pe:gumé ngolu kapésinéi mikpanma:yé. Kapila:né bík outpé gersa:líknam kéba:démpak silo ngolu gerbomna dung. Bík léngkanam ainé lambédo gíyarmílo Mising réngamé adí lékorro kormínna turrayé émna ngolu mé:do. Édémpidak Ru:né Pínémé kumpa:dung-----Do:nyi Po:loké amo:lo bík iji-yalodém ésar bi:bi:la du:motéika.