Miksi Jili: Pínma:né Tani:dé

 

Miksi Jili: Pínma:né Tani:dé

Bhaigeswor Pogag

  No dogné, Obonori dogné. Kede: ara:do:sin unné. Mo:né sí:lung ara:lokké mo:lung mo:jar, do:lung lu:jar ka:boné. Ané abu mépagla no mibo mimo:lo du:la mo:pí ruwad ka:poné. Asi jili jiliko, Miksi jili jiliko, Asi jili: píndogom, Miksi jili: pínmoma:né. Aropé no kakuma:la réngamké miksi jili:dé édílo:sin píntokumang. Bornoi pín- yepé, Obonoriyé pín-yepé. Nom mé:pa: mé:pa:la kapkolo réngamké miksé jili:dé píntokumang. Nom mí:pa siyarra dung takamé réngamé. Silosin Obonori pi:ro pi:soné, sullido sa:né Jaubon amíngé toka:bomla dung. No édílo Gunahuti:so:pé gílad-yekuji émla. Gunahuti Panoi bí kekonsé toka:la dung. Kekono:lok Jongkibísin nommíng toka:la dung. Duktatko mílíkpé émla. Obonori Kumud bí: gom nommíng toka:la dung. Nommíng rupuapé goglíkpé émna. Obonori réngamé toka:la dung nokké ngi:tom a:bangko tatkupé émla. Nokké nappa:lok néné po:nung nu:bonamko tatkupé émna. Réngamé nom jé:la gokkí dung, jé:la jé: pangkumang. Kula gokkí dung kula kupangkumang. Émdogom réngamé yumdí rodípé nommíng yumma ma:bomna dung.

Obonori rékamém Do:nyi-Po:lo léngka:boné. Nokké Mising réngamé nom toka:la dung. Nom lékoda gílad-yeku émna réngamé mé: la dung. Nokké Do:nyi auném léngkan bonamdém, Nokké Po:lo lolad latkanbonamdem Mising réngamé mitpansulamang. Nokké manbonam Gumrag gumrag kekonélok gumragdé, Gumrag gumrag kekonsok gumrag ragnamdé, silosin gír gíraila bé:tíla dung. Nokké dumdum dumpag aduddé dagdungtok gumragdé, daktogbok gumragdé yamríksula Yakadoiké anédém yummi do:mi kama:dopé silosin kabnam yirnamé katokumang. Lékodag gumragém manbiteikuka, Oi: ni:tomko mobiteikuka émna toka:bomna dung. Édé yakadoiké anédok toka:bomnam Tani:dé sé:kon émna tatpénamé kamang. Bím kangkinma:né Asom mimoso odokké Adi: Mising réngam ara:so kamang. Édé Tani:dé Mising agom légapé Mising agom, Gomlabém kumda lí:sab dí:saboné. Bím Mising réngamsok agomém mo:pí lolad ka:bonam légapé Mising régamé opínsok abu kísapé mé:nggésudag. Bím Asom mimongso poyirné, Potin adné, Agom kinji:né, Pogo kin-go iyirné, Migom agerné, Ni:tom tomné, Ni:tom adné, Gomli: Gomlab labji:né, Pinyo burné, Réngam ager gerné odokké Mising régamsim mo:pí léngkanboné émna takamé kindo.

Bíkké labgurbonamki Mising agomsé mirém rémsa:dung. Édé Mising réngamsim miksém pínmo:ma:pé lé:nané Tani:dok amindé Agom Migang Po:sum Taburam Taíd bí. Bím otagai gíné 1942 takkído Obonori robénglok Gunahuti Tamonsuk do:lu:do. Bíkké abudok aminém uyu Ubang Taíd odokké anédok aminém uyu Déuti Taíd émtagai. Bí 1967 dítagdo mida: moka. Bíkké mime dok aminém Basonti Sa:yengiya émtagai. Buluké do:lung agebdo Gunahuti émnam Obonori a:nélokké bitkené asi Korongko dungai émdag. Édé asi korongdok amindokki Gunahuti émna lukang. Su édé abu:dém Obonor a:né metpakto.Gunahuti Korong ru:yi ru:yido kolabati kodla, Nya:nyur takom pimanna bí ko:ka lokkéboi ni:tom ba:ri mojo dagai. So:bo Menjeg rakila, kede: sulli yonsula sí:sangko, Pi:mug pi:ro yirkolo yirmínné ko:dé Mising réngamsok po:dírai. Bím oko do:ludém longé kolo pumo pu:yudla, Sibug rakedé ketpagla do:ludok moima:déméi angu mopakto. Édé ko:kalokkebe pinyo jiné, mé:ji mé:labné odokké atug radné Tani dok amindé Agom Migang Po:sum Taburam Taídbí.

Bí Pobug Iskulém buluké do:lu:do du:né Tamonsuk Pobug Iskuldokké gíropka. Bí 1946 dítag dokké 1950 dítagdo:pé ditag tangngoko Pobugdo porige:la dítag 1951 dokké 1957 do:pé Lokhimpur Sorkari Hai Iskuldo dítag kínítko porika. Dítag 1958 do bí édé Iskulí:dokké Metrik anka:dém déngkoto. Bí phast dibhijon pa:la pa:jla bím poyirné mastor kídarégom aipé aséngkang. Bí Metrigdém aipé pa:jla mé:pokang émdaggom bottapé porinam légapé mé:dírpénampé ikang. Kapila émyém Obonori a:nédé buluké dungko mo:tagdém sibug raketpé ketpakto. Pu:mo assé moyudla bottané ngasotpé ikangai. Émpila bí bím murkong bidumsula porainé Tani: manggom poripékoko magopé ikang.

Édé adído aipé porijo:né ommangé bojeya:pé Injinaring ém poriban-ya dungai émdag. Émpila Taburam Taíd bí: gom Injinaring poripé émna mé:la Jorhat Injinaring kole:jdo poripé mé:dungai. Odo anupé édé kole:jdém moleno: tungai émdag. Bí NEFA (North-East Frontier Agency) supakké Orunasol mimongsok pogo kin-go mimag morobné appíngké ané émna kinnam Indira Miri mé ríksukka. Bí no ainé kinné ko:woué. Ainé kole:skolo poritoka émna luyirka. Jorhat kole:sso supakpé poyirnéi kamada émna luboto. Bí odo Lakyo Doley kolopé kampopé do:jik allíkbitagai.

Bíkké magbo po:sum Rotneswor Pérme: bí porainam légapé aipé mé:dungai. Bíkké magbo Ram Krishno Ashram lok Tani: kídarké lédulo luposuka. Bím Kolikotabok Norendropur, Belgoriya odokk Belur émnam du téng aumdok bitagai. Bí Norenropur Ashramdo poripébong émna lula oddí: porika. Bím Asom migomlok iskularsippé binam murkong aman kídardém Ashromém bipénam idungai. Odok arépé bíkké kole:jdo éddíko lagidungaji takamdém Ashromé ka:si mosi: dungai Bí kolikotapé gípodagém Lokhimpur dokké yobné ga:riki yoptokka. Odokké me:lam kídardo lérgari ki Jorhat Morihoni steson lokké gídungai. Édé adído sukkémpé ga:ri gurré bojeko kamangai.

    Bíkké Kolikotabo porinamdém ka:la amme mé:dungai Taburam Taíd ké ané abudé aipé mirém du:pé émna. Bíkké ané abudé mirémí:ma:la Kolikotabo poripa:to émna bí lusu dungai. Bí Kole:jdém Kolikota Biswo Bidyaloy bokké pokurto. Édé Kolikota Biswo Bidyaloy do bí 1958 dokké 1963 dítagdo:pé porito. Bi:E (B.A) dém aré kadopé pa:jge:la Em.E (M.A) dém murkong ngasod kala porilama:pé ila okumpé gílatkupé ikang. Bí gísa:langkula Poyírnépé ila agerém dítakko gerkaku. Me:lamdo Em.E (M.A) porikupé mé: la Delhipé gítoku. Bí M.A dém Delhi Biswo Bidyaloy bokké 1966 dítagdo annyi:nané ape: kokki pokurtoku. Odok me:lamdo ditag 1973 dokké 1974 dítag ara:do Applied Linguistic lok PG Diploma ngém Reading University, London bo poka odokké dítag 1982 do Certificate course in Distance Teaching émnamkosin poka. Bí ditag 1970 do UPSC émpiné bottané an-kado:sin aipé pas:tagai. Bí bíkké asin mé:ngkídémpéi pongabgela migom agerémsin asin mé:líksukampé gerka. Bí ditag 1963 takkí ara:do Ghilamora Hai Iskuldo poyirnépé ila agerém gerropka. 1966 dítagdo Em. E pokur gela North Beng kole:j, Démaji kole:jlo poranipésin ika. Dhokuakhana kole:jdo poyirné ru:tum abupé igela ditag 1967 dokké Guati Koton Kole:jbo Ingraji pe:ledok prophesar pé agerém gerkaku. 1981 dítag dokké 1984 dítagdo:pé A.P.S.C anka:do aila poyirnam agerdém mépaggekula Asom migom ara:lok D.D.P.I pé ila agerém gerkaku. Dítag 1984 dokké 1989 takkído:pé bí Kamrup mo:dumdok Iskul ka:si:népé odokké 1990 dítagdokké 2000 do:pé SEBA, SCERT lok ru:tumpé agerém gerka. Bí oko ager dém geryeji takamdém migomé ka:líg mé:líksudopé gerdungai. Émpila bí bojeko migom agerém ka:si: mosi:pa:dungai. Bí 1989 do Anandoram Barooah Institute of Language, Art & Culture dok la:enboné Ru:tumpé ila bojeko agerém gerto.State Selection Board dok Ru:tumpé ditag 1997 dokké 2004 dítagdo:pé agerém bérokpé gerka. Odokkésin bojeko angu angu botta bottané kébang kídardok ager ajonpé du:la agerém gerka.

Agom Migang Taburam Taídbí Mising agom kéba:dok du:pongarné odokké bílen badlenbon abupé ditag 1972 dokké 1980 do:pé dungka. Bí Mising agomsém kapé mo:píso turra du:mo:layen émna bojeko ager tarungém la:lenbola agom légapé agerém gerka. Bí bíkké turdag takamdo Mising réngamsok légapé agerém bojeko gerboto. Bí lusar, Mé:tom, Do:ying, Do:déng, Gomsar, Gomlam, Pogo potin, Dírbí dírlab kané atí atí potiném alla Mising réngamsém ainé opínko émna mo:pí mo:rumém léngkanboto. Bíkké adnam atíékké sémpé 1. Miro-Migol (Tíkunam) 1956, Mising Agom ad-yir 1971, Poman-Moman 1984, Mising Bhashar Banan-Podditi 1983, Bani Kanta Kakoti-The Man and his works 1988 (Tíkumnam), A Dctionary of the Mising Language (Mising Agom Poyirné kídarké la:lenbonam)1995, Ya:yoke Do:ying (tíkumnam) 2005, Ekuki Nibondo 2007,Glimps 2007, Msing Gompir Kumsung (Nébíng) 2010, Mising Gomlam potin (I) 2015, English for School- English Grammar and composition, Mising Folk Tales 2013, An Introduction to Mising Phonology and Grammar 2016, The Scheduled Tribe of Assam 2017, Mising Gomlam potin 2017 kídarsé buluo:mang angu angu lutad lusar odokké gobekona kané adnamé bojeko okai okailo osig oriksula dung. Édém bulum Agom kébang su makum langkula mosi la lé:ngkupé émna ru:séktungku.

Bíkké turadag takamdo migom ager odokké réngam agerém bojeko gerto. Bíkké ager gerjubla gernam légapé migom é:lang bangkí bangkí kélu kébang kídaré bojeko botta bottané toyumnam amaném lang yammíném bitung. Odok buluk ako annyikopé luségla lukan kítung. Agom Migang 2007 (MAK), Sukapha Aman 2011 (Asom Migom lokké), Obonori Aín 2012 (Gunahuti mo:tak lokké binam Yammín), Bhasha Sanman 2012 (Sahityo Akademi), Basudeb Jalan Aman (Asom Sahityo Sobha) Assam shresta (Siksha, The Telegraph, LIC), Anandoram Barooah Awards (ABILAC), odokké Ph.D Yammín (KKHOSU).

Mising réngamsok aibonam légapé turdag takamém lo:dípé ager gerboné odokké Mising agomsém mo:pí lolad ka:boné Agom Migang Taburam Taídbí takamém mépagla gíné 2019 dítagdok 17 Agostodo uyu amo:pé gíkangku. Bí 77 dítakko turla du:to. Bí uyu amo:pé gídokudodo bíkké mime odokké ommang Miranda Taíd lang Milindo Taíd bínyim dong amo:so mépagla gíkangku. Bíkké amírdém Gugamukh lu:jarlo du:né Abutani lottalo mosi la lé:tung.

Doksiri দকচিৰি, আগষ্ট, ২০২৪