Agom Migang Tabu Taíd-mé Lékoda Kangkin Po:langkui

 

Agom Migang Tabu Taíd-mé Lékoda Kangkin Po:langkui

Kalinath Panggíng

   Mising opínsém agom-gomlab bélamém írga:pé lamgéboné Agom Migang Taburam Taíd-Uttor Lokhimpur mo:dumlok Gunauti do:lu:lo 1942 so:ndok 1 Agosto-do otagai. Bím oné abu po:sum Ubbang Taíd- ké:la: ané po:sum Deuti Taíd-ké onam kíníd omma:dok Agom Migang Tabu Taíd-bí akke:né auwoi.

   Gíbídné 1946-50 so:n ara:dok Tamonsuk pobug pogolo porobné Taíd-bí Lokhimpur Hai iskullokké 1957 -do metrik pa:ska. Me:lampé 1960 so:ndo West Bengal mimo:lok Norendropur mongke kéra:pé du:né Goriyalo 'Dinabandhu Andrews College'lokké I.Sc.dém pa:ska. Odok lédupé 1963 so:ndo Kolikota Iunibharsiti lokké Honars la:té:la B.A dém odokké 'Delhi University' lokké 1966-do M.A désin pa:ska. Bí 1973-74 ara:do 'Reading university, UK' lokké 'Diploma in Applied Linguistic'ém pa:ska odokké 1982-do ‘University of London’ lokké ‘Certificate course in distance education’ ém ika.

  1967-do Koton Kolej, Guati-lo poyirnépé migom ager gerrobné Agom Migang Taíd-bí 1981 so:ndo:pé prophesar agerém gerka. Koton kolej-lok poyirnam agerém mége:la Iskul Inspektorpé ikaku. Odo me:lam adí kídí:do bangkí bangkíné migom agerém gerka. 

  1997 ‘Anundoram Borooah Institutes of Language, Culture and Arts'lok ru:tum (Director) pé.

  1993-95- ‘SCERT’ Ru:tum (Director),-pé,

  1995-96- ‘Higher Education, Assam’lok Ru:tum (Director) pé,

  1996-2000- ‘SEBA’lok Seyarmen (Chairman)-pé, 2000-Assam Secondary Education'lok Ru:tum (Director)-pé

 1998-2004- ‘State Selection Board’lok Seyarmen (Chairman) pé ila ka:yirsupénam agerém gerka.

  Sémbulum mége:la:sin Agom Migang Taíd-bí ‘Member of Education Reforms Commission, Assam, Publication Board, Assam, Executive Council, Guwahati University, Executive Council and University Court, Dibrugarh Universiry and Board of Management, Krishna Kanta Handique State Open University kídí:dok ager ajonpébulu dungka. ‘Zona Committe of Council of Board of Secondary Education (COBSE), NE Zone-lok seyarmenpé, ABILAC-lok Governing Body-lok Chairman- pé la: Vice Chairman-pé, NCERT project on State Studies in School Education-lok luyirbiné (consultant)-pé, Sahitya Akademi (Regional and North-East Oral Literature Centre) la: National Book Trust (NBT)lok ajonpésin du:la agerém gerka.

  Mo:ma:nam arangí:do Agom Migang Taíd-bí aipé aré kané réngam agerémsin gerla gíkang. Odok lukanmílo-

    1968-dok ba:lennam Guati Mising Kéba:dok ba:lenboné Kébang Abupé,

    1972-1980-do Mising Agom Kébang ba:lenboné Kébang Abupé ika. Mising Agom Kéba:lok Kébang abupé du:la Agom Migang Nahendro Pa:dun binnye totédma:pé agerém gerla, Mising agomlok abígém tolenbola Mising réngamlok agom-gomlab bélamém a:péné adílo:pé du:yardopé di:tom dínggodlíkto. Odok tayo:pé bí Rediolok ni:tom tomné mipunpé bík aíké atsunam ni:tomém moka. Edémí:pé 'Faculty High School Guwahati'-ké igurki la:lennam 'Bare Boroniya Asom' éman long playing albam- do aiéké atsunam ni:tomémsin moka. Dr. Bhupen Hajarikaké la:lennam ‘Miri Jiyori’ telipilimdok lupo-agom (script)dém Agom Migang Tabu Taídí: bí adlenbika. Rediolo pogolok gomlam poyirnamkosin bí ika. Bangkí bangkí ager lédulo aipé aré kané potinémsin bí adlenka. Edé potin kídí:dé-

• Mising Agom Ayyir-1971

• Poman-Moman-1984

• Mising Bhashar Banan Poddhoti - 1984

• English for School-English Grammar and Composition-1982 (Sé potinsé 2008 do:pé 25 ko lenrobé ika:bo)

• Folk Songs of the Misings - 1992

• A Dictionary of the Mising Language - 1995

• Ekuki Nibandha -2007

• Glimpse-2007

• Mising Gompir Kumsung - 2010

• Mising Folk Tales - 2013

• An Intruduction to Mising Phonology and Grammar-2016

• Mising Gomlam Potin -2017

• The Scheduled tribes of Assam-2017 

  Sém mége:la:sin bík daggésula nébí:pé bílennam Miro Migolo (1956), Bani Kt. Kakati The man and his works (Prop. Ronjit Debo Goswami bínnye dumsula) (1987) potin kídí:démsin la:lenka. Ngoluké aíké ara:sok (1987) omlab riga:lok agomdem mége:laisin mo:pí agom ngalosin Agom migangké gomlab agomé pujer dungai. riga hok Barkeli (Berkeley)-lok du:né ‘University of Callifornia’-lok la:lennam resars (research) kakod Linguistic of the Tibeto-Burman area’ kakoddo bíkké aipé aré kadopé lésig signam kakod baumko lenka. Edébulu-

1.  ‘A short note on Mising phonology’ (Spring, 1987 Vol. 10.1),

2. ‘Mising Morpho-phonemics’ (Spring 1987 Vol.10.1)

3.  ‘Verbal Suffixes in Mising’ (Spring 1995, Vol. 18.1)

   Agom Migang-ké bangkí bangkí kosaglok aré kadopé gernam agerém tolígla bangkí bangkí kéba:- mibangé bím bangkí bangkíné amanki toyumtung. Bím toyumnam aman-yammín kídí:dém kangkíla:i-

1. Agom Migang', 28, Epril, 2007 (MAK- lokké toyumnam)

2. ‘Sukapha bota’, 2011 (Ohom migomlokké toyumnam)

3.  ‘Basudeb Jalan Bota’, 2012 (Ohom Hahityo Obha lokké)

4.  ‘Bhasha Sonman’, 2012 (Hahityo Akademi lokké)

5. ‘Abonori Dogné’ 2013 (Brihottor Obonori Onsol, Lokhimpur)

6.  ‘Asom Sreshtha’ 2015 (Telgraphé la: LIC-é dumsula)

7. ‘Doctorate Degree’ (Ph.D) 2019 (Krishna Kanta Handique Open University)

8. ‘Anundoram Borooah Award’, 2019 (ABILAC). (Sé amansém lusarka 2018-do)

   Sé atkannam kídí:sém mége:la:sin bangkí bangkíné kéba:-mibangésin bím bangkí bangkíné yammínki to yumka.

   Gíbídné 2019 so:ndok 17 Agosto-do ngolum mépagge:la uyu amo:pé gíkuné Agom Migang Taburam Taídbí Mising agomlok migangkoai, Mising díbílok mopunkoai, Mising réngamlok kumgésupénam abukoai. Bík gerla gínam agerém ngolu ka:yirsupénammé, adí lédulo bík kornam lékorém sigmímpénamé. Bík gertu:la gínam agerém ngolu gerbommílopag Agom Migang Tabu Taídmé aro a:ngki kangkinnampé iye.

Doksiri দকচিৰি, আগষ্ট, ২০২৪