Tani: ope:lok agom léríng lang gompir alam

 Tani: Ope:lok  Agom Léríng Lang Gompir Alam

Bhaigeswar Pogag

    Mo:píso éddíko turné agom dusong kíla kíngapla:mang. Émdaggom agom bogyanik kídaré Mo:písok du:né agomém makumnam agerém gerbomna dung.Buluké makumnam agomé  6000 kopé  amo:so turra dung émna kinnadung.Akke mo:pí sokké yogbomna gídung.Turné agom kídarrém agom migom kídaré abék abékpé békpansula angu angupé le:me síklentungku.Ngoluk Mising agomsémgom  angu angupé kosak sakpansutung.Tani: opín kídarsok agom kídísé Tibbotbormi ope: pe:le lokké lenné agomé.Sém bau:mkope kosak sakpan sutung. Édé bulu sémpé 1.Tirbot Himalay 2.Uttar-Asom abék lang 3.Asom –Bormi abék. Tirbot-Himalay abégdém ba:nyikopé orpansutung. Édé bulu sémpé (k) Bhutiya lang (g) Himalayi.Uttar Asom pe:le démsin angu angupé orpansutung.Asom-Bormi pe:le lo (k) Bodo (g) Noga lang (ng) Kuki-Si:no kídarsé.Ngoluk Uttar –Asom pe:ledémgom angu angupé orpansutung.Uttor Asom agom pe:le: dém su Tani: Agom Ope: émna ludag.Édé agom kídardé  Mising agomlo dumsigé lékodag.Édé lékoné agom pe:ledém Tani: agom ope: émna ludo.Tani: ope: dok agom adud kídardok dumsigé akam mínsudag.Tani agom  émna luyemílo sém bulum lukandag-1. Aka 2. Nyising (Nyisi) 3. Adi 4. Mising 5. Hilmiri 6. Galo 7. Tagin  8. Apatani 9. Na- Tagin  odokké 10.Lohba agom kídarsé. Bulu  aíém Abo tani:ké awé émna síksudag.Sé ope: kídarsokkésin angu angupé pe:le: é dusudung.Édogom agom gomli:é akammínsudag.

 Adi:lo du:né pe:le kídardé sé bulu- 1. Pa:dam 2. Minyong 3. Pa:si 4. Milang 5. Karko 6. Simong 7. Panggi 8. Asing 9. Komkar kídarsé.Galolo du:né pe:le kídardé sé bulu - 1. Galo 2. Bori 3. Bokar 4. Palibo 5. Ramo  kídarsi. Édémípé Nyisi opín lo:sin  1. Bangni 2. Solung  3. Tagin 4. Hilmiri kídarsé. 

Mising  opín lo:sin édémípé-1. Sa:yang  2. Mo:ying 3. Délu 4. Pagro 5. Dambuk 6. Oyan 7. Somua 8. Samuguriya 9. Bongkuwal 10.Tamar émnam pe:le: kídarsé.Mising ara:lo pe:le angumín-sudaggom opín akkongko . Misingém amme taumílo ngolu Misingé émna lubisudo.Ngolu pagro,Mo:yingé émna lubisumang.

Misingé oko agom dém lubomsula duji, édé agom dém Mising agomé émna ludo.Adié oko agomdém lubomsula du:ji édé agomdém Adi agom émna ludo.Nyisi kídarké lubomsula du:nam agomdém Nyising agam émdo.

Tani: opín kídarké agom lulod kídardé asutko angumín-sudaggom gompir léríng kídardok alamdé akam míndag.Émpila tani: agom luné ope: takamdém "Tani: groups" émna Ingrajipé ludag.  So ngo ba:nyi ba:umkopé gompir dumsiggém atkankítung.

1. Adi-Mising Apatani Hilmiri Nyising

  Abu/Abo Aba Abo Abo

  Ané Ané Ané Ané

  Apong   O opo opo

 Alak     Ala Alak al

 Asi Yasi Iss Iss/Ési

 Iki/Éki   Aki Iki Iki/Éki

  Sobo Sobu Sabu Sébe:

 Po:lo   pullo po:l po:lu

  Takar takar takar takar

 Éngo/Ongo Ngi ngoi ngoi

 Ale/Alé           Ali Al Al

  Sité         Sitt Soté seté

  So:bo         Si So Sé

 Do:nyi       Danyi Do:nyi           Do:nyi

  Émé/Umé     Yamu imu Émé

  Yerung   Yaru: Nyirung Nyirung

  Línggung Langu Lénggung Lénggung

2. Adi-Mising Galo Nyisi

Ané     Ané Ané/An

Abu     Abo abo

Okum Nam Nam/ogu

Ayo     Ayo Ayo

Ato     Ato Ato

Bírmé             Bírmé Barmé

Mimé     Nyimé Nyimé

Migom     Nyigom Nyigam

3. Kíkam lo Mising gompir kídaré lang Galo,Nyisi lang Apatani: gompir kídardok néríng gompir kídardé akammínsudag.Sémpé

Mising/Adi Galo Nyisi Apatani

Ngo Ngo Ngo Ngo

No No No No

Ngolu Ngunu         Ngul Ngunu

Nolu Nunu Nul/nulé nunu

Bí Mí E /Mí Mo

Bulu bulé Bulé Molu

4. Nébo sikkan namlosin Tani: opín kídark gompir léríng kídardé akam mínsudag.Sémpé-

Apatani Nyising Adi-Mising

Himé Nyéga o:/Ao:/ko:

Nyimé Himi Nyimé Omé/Miméko

Yapa Yapa Yame:

Nimu Nyijar Nijir/Mímbír/mimum

Ropo Ropo Rokpo

Ron Ro:né Rogné

Bimpo Bimpo Bembo/Benbo

Biné Biné       Benné

5. Gogjal lo:sin Tani: pe:le opín kídarké gompir léríng kídardídé akamdag.Sémpé-

Apatani:-

Aba-Ngoka aba (Ngok abu),Nokka aba (Nok abu)

Nyising:-Ngok ab/abo (ngokké abu) Ngok an/ané (ngokké ané),Nok an/Ané (Nokké ané)

Galong- Nokké abo (Ngokké abu),Nokké abo (Nokké abu)

Méiké abo (Bíkké abu)

6.Tani: opín lok taunam odokké kinnam kinmanamdém lusatpé “do” “du” “ma” “dak” “don” “ne” “nere” kídarsém gompir me:lado lutédo.Sempé-

Apatani: -1.Ngo Apatani sin-du (Ngo Apatani kindag) 2. Ngo Apatani sin-ma (Ngo Apatani kinma) 3. No Apatani sin-do? (no Apatani kindon?) 4. No Apatani Sindo-ha? (No Apatani kindonei?)

Nyising:-1.Ngo Nyisi agam sen-do. (Ngo Nyisi agom kindag)

2. Ngo Nyisi Agam Sen-ma (Ngo Nyisi agom kinma) 3. No Nyisi agam simpa (no Nyisi Agom kindon) 4. No Nyisi Agam simpa-i:/sendo-nere? (No Nyisi agom kindonei?)

7. Kílam kídardok léríng gompir kídardé:gom akam mínsudag.Sémpé-

Mising  Pa:dam Apatani Nyisi Galong

Ako Ako Ako Akeng     Ako

Annyi Annyi Anyi Annyi     Annyi

Aum Aum Hingé Aum       Aum

Appi: Appi: Pliyé Appi:     Appi:

Angngo Angngo Yangngo Angngo     Angngo

Akkéng Akke Akhe: Akke     Akke

Kíníd Kíníd Kanu kanu       kané

Pinyi: Pínyi: Pínyié pinu                      piné

Konang Konang koai kona                 kenga

Íyíng Íyíng Ayanyé              érí       írí

Sémpé  ka:yemílo Tani: ope:lok opín takamsé  lendo a:dodo akam béda:lok lennémpé  idag.ékéma:mílo agom gompir léríng kídardé  kapé  akamyén. Sé atkannam kídar sém ka:yemílo Mising opínsé lekkem mo:tak akkong kolok léko lakkopé lenbosula adí léko korkolok angu angu mo:taklo:pé gi:pansula gompir gomyar lang adud kídaré angumínsu-ka:némpé idag.Ako annyiko  gompirém Idu-Mishmi lang Digaru Mishmilo Tani: groups lok gompir léríngémsin ka:padag.Lukanko- Digaru Mishmi agom lo Tani: ope:ké lunam “Tapum”dém bulugom “Tapum” émna ludag.”Tabí” dém “Tabu” émna ludag.Sémpé Tani: ope:lo akamné gompirém Mishmi ope:lo:gom ka:padag. Émpila se:kai se:kai bulumgom Tani: ope:lo totédag.Miju Mishmi agomdé Tani: ope:sok lukampé lumang, émdaggom Tani: ope:dok “é” lang “í” dok lusadé:m ka:padag.So ngo ba:nyi baumko atkan kítung.Sémpé-1.Ke Itanagar taimang.(ngo Itanogor giye) 2.Ke Itanagar métai (ngo Itangor gimang).So Tani: ope:ké “ye” émnam líkseddém Miju Mishmilo “mang” émnam líkseddém iligdag.Sémpé-1)Mékat=Momang 2)Pi:mang=Biye 3) Mépi: = Bimang 4) Husu = A:langka 5) Méi hu = Gia:ngge:manéi.Tani ope ké “Ma” émnam líkseddém bulu “Mékat,Métai émna ludag. Émyekumilo tayé:ngké lukannam ope: kídar témpak Tani: ope: ara:lo tokandag.Kapé  émyem Tani: ope:ké  gompir léríng takam,dé  akam-mínsudag.Gomyar ludokulo asutko angu-mínsu-daggom bojeko mo:té  mín-sumang. é dé mpé  angu-minsu-namdé  mo:ngke mo:té –min-sunamki asutko gomngudag., Éké ma:mílo bojeko gompirro angu-mín-sumang.Sém aiyompé  an-go:la agom kidarsé m tikumkumilo Tani: ope: sok agom kidasigo:m mo:pisok mirém rémné turné agomko émna lulaye odokké turyarra duyarye.

Ka:yirsunanépotin:-

1. S.K  Chetarji, linguistic servey of India: language &script,The cultural herirage of India,Vol.I,reprint 1970 culcutta,pp45-64.

2. Mising Gomlam,Prof.Nahendro Pa:dun

3.Asomor Bhasha, Dr.Bhimkanto Borua,Dibrugarh,2003,p-91-92.

4. Luseg gomlam,Jugesor Noro,Bapusola,Majuli,Jorhat,Asom.

                              

Doksiri দকচিৰি, ফেব্ৰুৱাৰী, ২০২৫