KIN-GO ANÉ PODMASRI INDIRA MIRI
Bhaigeswor Pogag
Onam:
Indria Miri bím Guatibo Boniya érangkolo Bijoya dokomi yumélok 1910 dítagdo otagai. Bíkké gogjal amindé Indira Senapoti ai odokké abudok aminém Raisahab Sonadhor Senapoti émtagai.
Porinam:
Bí Posang pobug iskulém Silong taonlo porika.Édé adído Silongo:lo Asomiya mediamlok iskul kamangai.Bengoli agom lunné bojela bígom Bengoli mediamlo porika.Lékor -IV do bí Brahmo Garls iskul,kolikota bo porikapé gíto odokké mertik ankangémsin bologíké berkoto. Bí metrik ankadém berkong ge:la ‘Scottish Curch College’ porika odokké Bi.E(B.A) dém 1932 do berko:to odokké Silongpé gísa:toku. Bí Kolikota I:nibarsiti bokké 1943 dítagdo B.T (Bi.Ti) paska.1945 dítagdo bí U.K (Iyu.Ke) pé gíto.Bí bolo B.Ed (Bi.Ed) ém Edinburgh University dokké berkoto odokké andépé ‘Teacher Training’ po:lo píumné ponamko ‘Oxford University’ poka odokké bí 1947 dítagdo Bharot amo:so:pé gísa:toku.Bí mibo amo:bo porikapé gíma:ngo:pé po:lo akoné ‘Montessori course’ ko ika .
Édé adído né:ng ommém porainamém réngamé tolígmangai. Né:ng omélok ageré émna apin-oying monam-robnam, atta:r omnam, appun lenam édém bulum tolígdungai. Sunadhor Senapoti:bí bík ommang kídí:dém aíké alé talé:lo daksumonam légangé porai namém ke:né:dungai. Indira:mé Shilonglo aíké okumdo poyirném langa:la poraimodungai. Ajjouko bottanam lédupé abudé Indira:mé Kolkatalo poraiyé émna gíbola Bethun Iskuldo aminém adlígbika. Bethun Iskuldok Brahmo Homaj Husteldo du:la ponamém porobné Indira:bí Iskotish Sarsh Kolejdokké 1932 dítagdo B.A. dém pa:ska. B.A. pa:snam lédupé bí B.T. démsin pola pokurka. Kolakatalo porila du:dodém bí bojéko botténé amilok lunam agomém kéra:lokké tatpangka. Poyirné léga:pé Montesori Sistem ponamém bí Ahmedabadlo Maria Montesori:kolo poyirsuka. Lédupé migomlok Iskularsip pa:la Indira:bí bottapé ponamém Londonlok Edinbargh Inibarsiti:lo porika. Edinbargh Inibarsiti:lo ajjouné ommangkidí: dém mépagla Londonpé gílí:dan mangai. Érang-ope:yé la: abudok luyir lunamém tadla bi Londonlo porikolo gíka.Edinbargh Inibarsiti:lo la: Oksphord Inibarsiti:lok ponamém pongabnam lédupé Indira:bí gílad langkula migom agerém pa:to Kin-go Ru:tumpé ‘North East Frontier Agency’ lo. Édé adido NEFAlo poko okumé annyongko dungai. Anupé agerdém pa:nam lédupé Indira:bí Sodiya:lo Gergo Okumém moge:la NEFAlok bangkí bangkí mo:taglo étpang, sí:lung, korong, abungém gíbo:la anu anupé poko okumém molenna, poyirném migom agerém bila ko:ka:ngém porainam agerém gerka. Indira Miri:ké édémpé ager gernamém ka:la NEFAlok tani:kídí: dé bím 'Na:né' émna gogdungai. NEFAlo bojéko poriko okumém mola ponamém kinma:né réngam ara:lo anu píangém orgo:né Indira:bí lékoném gure:lo, lékoném sitélo sa:la bík ager gerté:lo:pé gípa:dungai. 1950 dítag dok botténé tarémo:tondé NEFA, Sodiyangém aima:pé tonnyudnam lédupé gíi-gísangkolo po:pékémpéyam ngasodo:yangkang. Édé adído bím ugyum biné ísíng amíngémpé iné abu Sunadhor Senapoti:bí sila:sin Indira: bí adido gila ka:la:tokumang.
Midang:
Indira Senapoti bí Kolikota bokké gísangkunam me:lamdo Kolikota I:nibarsiti bokké bigyan ki digri la:la gísangkuné Mising yame: Muhi Miri ké lédulo midang 1932 do hindi ili ikampé mola bito.
Réngam Ager Gernam:
Indira Miri:ké turnamdé ma:nyíngémpé idagai. Mé:po-mé:dírém ajonpé jonna bí éddíné mé:dírí ara:lokké yakané mukkang yíngge:nam yumé po:lompé ila kémola du:né réngam ara:lo anu píangém orgongka. Dítag 1938 dok 11 Eprildo Gulaghat Mohuramukh do ba:nam 'Hodou Ohom Miri Honmilon'dok Ba:sar Kéba:do Indira Miri:bí Kébang Anépé ila kungkeyém tedgurra kébangém írga:pé ba:ledboka. 'Moi Aru NEFA' émnam potindo Indira Miri:bí aíké turnamé la: gernam agerém aipé tatpodopé atsartag.
Migom Ager Gernam:
Dírtu: díryu:né ma:nyíngémpin agerkídí:dém aso: aso:pé Indira:bí bik gerjon ajonkidi:dok lédulo geryinsukaku. Dítag tagyíngkopé NEFA lo du:la Kin-golok Ru:tumpé ila bojéko poko okumém molenbola poné ommangém ponamlok lambém léngkanbige:la dítag 1957 dítagdo bí édé agerdém mépakka.
NEFA lokké gíladlangkula Indira Miri:bi Jurhat lok Post Graduate Training Centre dok Ru:tumpė agerém gerka. Jurhat lok PGT Sentar dok Ru:tumpé ila du:do:do anupé migomé la:lennam SCERT doksin ru:tumpé bí agerém gerpa:to. Jurhat lo du:dodo:sin bí réngam ara:lo kin-go légangé bojéko ainé agerém gerka. Dítag 1969 do:pé Jurhat lo du:la migom agerém gernam lédupé Indira Miri:bí adí a:la agerém gertérsuka. Migom agerém gertérsunam lédupé bí Guwahati Iunibarsiti, Hondikoi Ko:néng Kolej, Arjyo Bidyapit Kolej, Pablikeson Board dok ager ajonpé du:la aré kané agomém lubola ainé agerém gerboka. Banikanto B. T. Kolej dok bí la:lenboné ru:tumpésin agerém gerka. Ponam, porinam, poyirné lok légangé ager gernamém ka:líksula Bharot migomé Indira Miri:mé dítag 1977 do Podmoshri yamminki toyumka.
Aman:
Migom agerém gertérsunam lédupé bí Guwahati Iunibarsiti, Hondikoi Ko:néng Kolej, Arjyo Bidyapit Kolej, Pablikeson Board dok ager ajonpé du:la aré kané agomém lubola ainé agerém gerboka. Banikanto B. T. Kole:j dok bí la:lenboné ru:tumpésin agerém gerka. Silo méloké Orunasol prodes so bojeko kin-go agerém gerboka.Émpila bím Orunasol Prodes lok ‘Kin-go Ané’ émna ludag.
Ponam, porinam, poyirnélok légangé ager gernamém ka:líksula Bharot migomé Indira Miri:mé dítag 1977 do Podmoshri yammín ki toyumka.Bíkké sidag lédupé migomé bím 'Songkordeb' amaném bila toyumka.
Sinam:
Kémo ara:lo píang mala du:né réngamém pía:bokolo gíné Podmoshri Indira Miri:bí dítag 94 kopé turge:la Guwahati Hilpukhuri:do du:né aíké okumdo dítag 2004, 5 Septembor longkí:do sé do:ng amo:sém mépagla Ui amo:pé gíkangku.
Ka:yi:suko
Nabin Sondro Taye (Septembor 2002). Prominent Mising Personalities of Assam-II. Tanténg. 1.
Dipok Kr. Dole: (Disembor 2020). Mitpanla:ma:nam Mising Tani. Tani K publication, Karpumpuli, Jorhat-7. Tanténg. 188.
No comments:
Post a Comment